A kormány igazságtalan oktatáspolitikai átalakítása folytatódott csütörtökön az Országgyűlésben a Demokratikus...
A kormány igazságtalan oktatáspolitikai átalakítása folytatódott csütörtökön az Országgyűlésben a Demokratikus Koalíció szerint. Erről Niedermüller Péter, az ellenzéki párt alelnöke beszélt pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján, kiemelve: a legutóbb elfogadott törvénymódosítások is azt mutatják, hogy a kabinet csak a szólamok szintjén kívánja demokratizálni az oktatást, valójában csak keveseket akar privilegizálni, míg a többséget kiszorítaná az oktatásból.
Mint mondta, a hallgatói szerződések törvényi erőre emelésével megerősítették az egyetemisták és főiskolások röghöz kötését azt, hogy az állami támogatásért cserébe későbbi munkaidejük egy részét Magyarországon kell tölteniük. A politikus szerint ez alkotmányellenes, illetve a munka szabad áramlásáról szóló uniós alapelvvel is szembe megy, ami azt eredményezheti, hogy a legtehetségesebb fiatalok már felsőfokú tanulmányaik előtt elhagyhatják az országot.
Kifogásolta továbbá, hogy az önkormányzatoknak augusztus 31-ig kell nyilatkozniuk oktatási intézményeik épületeinek fenntartásáról, holott a végleges jövő évi költségvetés ismeretének hiányában még nem is tudhatják mennyi pénzből tudnak majd gazdálkodni.
Niedermüller Péter szerint a 2013-as büdzsé múlt heti vitájában derült ki, hogy a kormány megszüntetné a kilenc éve működő, nemzetközileg is elismert oktatási integrációs programot, amelynek keretében eddig több milliárd forintot költhettek a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
