Kevesebb képzésre jelentkezhetnek jövőre a felvételizők: a brit egyetemek és főiskolák összesen ötezer szak...
Kevesebb képzésre jelentkezhetnek jövőre a felvételizők: a brit egyetemek és főiskolák összesen ötezer szak megszüntetését jelentették be. Az intézmények a várható költségvetési megszorítások és a háromszorosára emelkedő tandíjak miatt döntöttek úgy, hogy csökkentik a képzések számát – adta hírül a Daily Mail.
Míg a tavalyi felvételizők több mint 43 ezer képzés közül válogathattak, 2012 szeptemberében már 12 százalékkal kevesebb, csupán 38 ezer szak indul el az egyetemeken és főiskolákon. A „Mickey Mouse-szakoknak” csúfolt képzésekkel – ilyen például a „Karibi-tanulmányok” – nehéz elhelyezkedni, nincs igazi munkaerő-piaci értékük. Az egyetemek ezért inkább az olyan tradicionális szakokra várják a hallgatókat, mint például a kémia és a történelem.
A London Metropolitan University 60 százalékkal kevesebb képzést kínál jövőre, az intézményben több filozófiai és előadóművészeti szak is megszűnik. A University of East Anglia pedig bejelentette, hogy kénytelen bezárni zenei tanszékét, amely 1960 óta működik. Diákok ezrei hagyják félbe az egyetemet a horribilis tandíjak miatt – összefoglalónkat itt olvashatod.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
