Számos vidéki városban gyűltek össze szerdán hallgatók, hogy tiltakozzanak a kormány felsőoktatási átalakítási...
Számos vidéki városban gyűltek össze szerdán hallgatók, hogy tiltakozzanak a kormány felsőoktatási átalakítási tervei, elsősorban a keretszámok csökkentése miatt. A Szegedi Tudományegyetemen hétfőn tartott fórum szervezői újabb tiltakozó akciót rendeztek szerdán. Medvegy Gábor szervező azt mondta, hogy a szegedi intézmény "végveszélybe kerül" a kormány tervezett intézkedései miatt.
Az egyetem hallgatói délután át akarták adni követeléseiket a Fidesz helyi irodájában, de az épület zárva volt. A demonstrálók teleragasztották az iroda portálját, hogy "a fideszes politikusok is megtapasztalhassák, milyen a kilátástalanság".
A Szegedi Tudományegyetemen működő hallgatói sztrájkbizottság a városi közgyűlés állásfoglalását kérte a felsőoktatással kapcsolatos kormányzati intézkedésekről. A sztrájkbizottság elvárja a közgyűlés tagjaitól, képviselőként mindent kövessenek el azért, hogy megmaradjon az SZTE tizenkét kara, képzési rendszere, 30 ezres hallgatói létszáma és az intézmény autonómiája.
Nyíregyházán mintegy kétszáz diák tüntetett. Tóth Fruzsina szervező az MTI-nek elmondta: azt szeretnék, hogy a kormány vonja vissza a felsőoktatási keretszámokat.
A Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatói a soproni Fő téren demonstráltak. A városháza elé mintegy 200-220 fiatal érkezett, akik előtt az egyetem hallgatói önkormányzatának elnöke beszélt.
Gáspár Gergely felolvasta a város polgármesterének és országgyűlési képviselőjének a hét elején írt nyílt levelet. A levélben a hallgatói önkormányzat rögzítette, hogy szerintük a döntéshozók nincsenek tisztában a magyar családok anyagi tűrőképességével, és emiatt veszély fenyegeti a soproni felsőoktatást is.
Kiáltvány elfogadásával ért véget a demonstráció a Szent István Egyetem gödöllői kampuszán. A demonstráción - amelyen mintegy hatvanan vettek részt - a hallgatók mellett a gödöllői karok több vezetője is jelen volt.
Daróczi Miklós dékánhelyettes beszédében azt mondta: a mostani intézkedések a mai középiskolások jövőjét érintik, és ha nem kerülnek be vidékről a tehetséges fiatalok, nem lesz felemelkedés, ezért a lehetőséget mindenkinek meg kell adni.
Szolidaritásukat fejezték ki a fővárosban demonstráló társaikkal a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának (SEK) hallgatói, akik a helyi hallgatói önkormányzat (HÖK) által összehívott fórumon vettek részt, mintegy százan.
Hurtik Péter, a HÖK elnöke szerint a jelenlegi hallgatókat is érintik a csökkentett keretszámok, hiszen ha kevesebb hallgató érkezik jövőre az egyetemre, annak megkérdőjeleződik a léte, hosszabb távon pedig akár meg is szűnhet az intézmény, így a felsőoktatás eltűnhet Szombathelyről.
A hallgatói fórumon megjelent az egyetemi központ több oktatója, dékánja és Gadányi Károly, az intézmény elnök-rektorhelyettese is, aki hangsúlyozta: az országban a jövőben is szükség lesz kiművelt emberfőkre.
A hallgatói fórum résztvevői megállapodtak abban, hogy csütörtök reggel ismét összegyűlnek, és a tiltakozás egy másik, ugyancsak békés módját választják; keresik annak lehetőségét, hogy a helyi döntéshozók is meghallják a hangjukat. Ennek részleteit azonban nem közölték.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
