Tízezer egyetemista tüntetett a felsőoktatási reform ellen Prágában

A cseh felsőoktatási reform tervezetének átdolgozását követelte mintegy 10 ezer egyetemista szerdán Prágában.

  • MTI

A cseh felsőoktatási reform tervezetének átdolgozását követelte mintegy 10 ezer egyetemista szerdán Prágában. A prágai tüntetést, amelyre a Nyugtalanság hete elnevezésű tiltakozó akció keretében kerül sor, a csehországi diákszervezetek központja szervezte meg.

A tizenkét cseh egyetemi város képviselői a városközpontban, az iparművészeti főiskola épülete előtt nagygyűlést tartottak, amelyen beszédek hangzottak el, majd szervezett menetben az éppen ülésező kormány székhelye elé vonultak, hogy átadhassák a követeléseiket tartalmazó petíciót. 

"A diákszervezetek úgy vélik, hogy sem a kormány, sem a szaktárca nem tekinti őket partnernek, s véleményüket meghallgatni sem hajlandó" - mondta újságíróknak Heda Cepelová, a diákszervezetek képviselője.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.