Hol adják el a legtöbb csokoládét, miért bólogatnak mindenre a bolgárok és hány Michelin-csillagos étterem van Párizsban?
A Spanyolországba és Portugáliába készülő erasmusosoknak fel kell készülniük a furcsa vendéglátási szokásokra. Spanyol vacsoravendégeitek valószínűleg legalább fél órát késni fognak, ott ugyanis ez az illendő, a portugál asztalokon pedig ne keressetek só- és borsszórót, az utóízesítéssel megsértenétek a szakácsokat.
A skandinávok nagyon szeretnek lazítani, és ezekre az alkalmakra külön szavaik is vannak. Ha Svédországban meginvitálnak egy "fikára", akkor kávézásra készüljetek, a dánoknál pedig a "hygge" annyit tesz, hogy csak ücsörögnek a szeretteik, barátaik körében.
A világon a legtöbb csokoládét mindössze pár száz négyzetméteren adják el, ez a hely pedig nem más, mint a brüsszeli repülőterek. Ki ne vásárolna belga csokit a hazaútra és ajándékba?
A leghosszabb helységnevet Walesben találjátok, ahol egy falut úgy hívnak, Llanfairpwllgwyngyllgogerychwyrndrobwllllantysiliogogogoch, ami körülbelül annyit tesz, "A vörös barlangi St. Tysilio melletti sebes örvény közelében levő fehér mogyorófák völgyében fekvő Szűz Mária templom". Emellett Finnországban elmehettek a Äteritsiputeritsipuolilautatsijänkä nevű lápvidékre, Lengyelországban pedig Siemieniakowszczyzna-ba.
A világ legvidámabb temetője Romániában, Szaploncában található. A Kolozsvártól körülbelül 2-3 órás autózással elérhető település temetője az UNESCO világörökségének része.
Ha szeretitek a középkori hangulatot, mindenképp Németországba menjetek, itt ugyanis egyes becslések szerint körülbelül húszezer kastély, palota és vár található. Egy ilyen területen nem csoda, hogy a Grimm fivérek bőven tudtak hátborzongató történeteket gyűjteni.
Csak óvatosan a bólogatással Bulgáriában! Itt a bólintás az egyet nem értés, a fejcsóválás pedig az egyetértés jele. "Szerencsére" a bolgárok néha megpróbálnak alkalmazkodni, és bólintanak, ha egyetértenek.
London nevezetes a metróhálózatáról, de azt valószínűleg nem gondolnátok, mennyit járnak emiatt a mozgólépcsők: összeadva azt, amennyit egy hét alatt utazni lehet London összes mozgólépcsőjén, kétszer meg lehetne kerülni a világot.
A nagyvárosokban a nemzeti étel nem mindig az, amire gondolnátok. Berlinben például sokkal több a kebabos, mint Isztambulban. Erasmusszal külföldre? Ezeket a sütiket próbáljátok ki.
A legtöbb Michelin-csillaggal rendelkező európai város természetesen Párizs, majd ezt követi London, a nápolyi partvidék és Brüsszel. Ehhez az eredményre Párizsnak összesen 116 csillagra volt szüksége: 10 háromcsillagos, 16 kétcsillagos és 56 egycsillagos étterem van a francia fővárosban. Itt a lista: ezek a magyar erasmusosok kedvenc egyetemei.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
