Meglepő ötletekkel állt elő egy amerikai egyetemista: Jesse Yeh ahelyett, hogy milliós diákhitelt venne fel...
Meglepő ötletekkel állt elő egy amerikai egyetemista: Jesse Yeh ahelyett, hogy milliós diákhitelt venne fel felsőoktatási tanulmányainak fedezésére, különböző trükkökkel igyekszik minél kevesebb pénzből megúszni az egyetemet, például különböző egyetemi rendezvényeken, konferenciákon vesz részt, hogy ingyen ebédhez jusson – számolt be a Huffington Post.
A hallgató mindössze 5-6 órát alszik naponta, hogy minél több ideje jusson a tanulásra: igyekszik egy szemeszterben minél több tantárgyat felvenni, hogy hamarabb végezzen – ehhez a manőverhez legutóbb már dékáni engedélyre volt szüksége.
„Sok barátom diákhitelből élt az egyetem alatt, most pedig alig találnak munkát, így egyelőre el sem tudják kezdeni a felgyülemlett adósságuk törlesztését” – magyarázza a diák, miért tesz meg mindent azért, hogy ne kelljen kölcsönt felvennie. Milliós ösztöndíjjal teszik vonzóbbá képzéseiket a brit egyetemek – összefoglalónkat itt olvashatod.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
