TF-diplomák: újabb vizsgálatot rendelt el a Semmelweis rektora

További vizsgálatot rendelt el a Semmelweis Egyetem rektora a Testnevelési és Sporttudományi Karon (TF), ahol...

  • MTI
Stiller Ákos

További vizsgálatot rendelt el a Semmelweis Egyetem rektora a Testnevelési és Sporttudományi Karon (TF), ahol korábban államvizsgákkal kapcsolatos szabálytalanságok gyanúja miatt indult belső és hatósági vizsgálat.

A Semmelweis Egyetem augusztus 2-án a Testnevelési és Sporttudományi Karon lezárult az államvizsgákkal kapcsolatos szabálytalanságok gyanúja miatt indított belső vizsgálat első szakasza, a rektor felfüggesztette Tóth Miklós dékán és Szalma László dékánhelyettes vezetői megbízását. Akkor azt írták: Szél Ágoston rektor a tényfeltárás nyomán a kar zavartalan működésének biztosítása érdekében hozta meg döntését, egyidejűleg Mandl József professzor személyében rektori biztost nevezett ki a kar élére.

A hvg.hu július 23-án írt arról, hogy ismeretlenek rendőrségi feljelentést tettek befolyással üzérkedés, többrendbeli közokirat-, illetve magánokirat-hamisítás gyanújával a TF idei diplomaosztóján történtekkel kapcsolatban, s az egyik érintett hallgató egy sportügyekben illetékes fideszes politikusnak, Lasztovicza Jenőnek a fia.

A hvg.hu információi szerint július közepén L. J. és Gy. Zs. ünnepélyes keretek között, több tucat évfolyamtársukkal együtt átvették a testnevelő-edző szakos diplomájukat Tóth Miklós dékántól. A portál szerint a dékán is, a hallgatók is tudták: az államvizsga előtt a két egyetemistának összesen 15 jegye hiányzott az abszolutóriumhoz. A cikk állítása szerint "a dékán a saját, frissen szerzett kódja segítségével igazolta a hiányzó krediteket az intézmény elektronikus nyilvántartásában, és Hamar Pál oktatási dékánhelyettes, illetve Hrabacsik Mihály tanulmányi osztályvezető segítségével tette hivatalossá az ügyet".

Lasztovicza Jenő fideszes országgyűlési képviselő az MTI-nek az írás megjelenése napján cáfolta a cikkben foglaltakat, annak közzétételét jogtalannak, méltánytalannak és etikátlannak nevezte. 

Két nappal később a Veszprém megyei napilapnak a politikus úgy nyilatkozott: "Rendszerhiba lehet, úgy gondolom, hiszen az egyetem szabályzata szerint ha valamelyik hallgatóval gond van az államvizsga előtt, azt jelezni kell az ügyintézőnek. Ezt nem tette meg senki, engedték a diplomamunka elkészítését. Az ötös lett, megvédte a fiam, időpontot kapott az államvizsgára. Másfél hétig készült rá, de a vizsga előtt pár nappal kapott egy e-mailt, hogy nem vizsgázhat. Úgy gondolom, sem a szülők, sem a gyerekek nem hibáztak, hiszen senki nem jelezte feléjük a hiányosságot" - mondta a Naplónak Lasztovicza Jenő.

A rendőrség közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indított nyomozást a cikkel összefüggésben. Horváth Katalin Fanni, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szóvivője az MTI-nek július 24-én azt mondta: az ügyben névtelen feljelentés érkezett a BRFK gazdaságvédelmi főosztályára.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.