Száztizenhét professzor állt ki a Semmelweis rektora mellett

A Semmelweis Egyetem professzorai kiállnak a szenátus múlt heti döntése mellett, amellyel az akkor még köztársasági...

  • MTI

A hétfői szimpátiatüntetés Tulassay Tivadar mellett. 117-en írták alá a nyilatkozatot
Túry Gergely

A Semmelweis Egyetem professzorai kiállnak a szenátus múlt heti döntése mellett, amellyel az akkor még köztársasági elnöki pozíciót betöltő Schmitt Páltól visszavonták doktori címét.

Az egyetem honlapján kedden megjelent nyilatkozatot összesen 117 professzor írta alá. Az aláírók között szerepelnek: Kellermayer Miklós, Langer Róbert rektorhelyettesek, a dékánok közül pedig Fejérdy Pál, Mészáros Judit, Karádi István, Noszál Béla, Tóth Miklós. Továbbá Sótonyi Péter az Egészségügyi Tudományos Tanács elnöke, valamint az államfő doktori címének visszavonását kezdeményező Doktori Tanács elnöke, Rácz Károly is.

A nyilatkozatban az olvasható: "a Semmelweis Egyetem professzorai teljes mértékben egyetértenek és azonosulnak" az egyetem szenátusának azon döntésével, mely szerint Schmitt Pál kisdoktori címét visszavonták. A tanári kar felsorakozik Dr. Tulassay Tivadar rektor mögött, aki kiállt a magyar és az egyetemes tudományos értékek mellett, a Semmelweis Egyetem nemzetközi hírnevét és autonómiáját védve - olvasható a nyilatkozatban.

Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora az intézmény szenátusának csütörtöki ülését követő sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a szenátus 33 igen és 4 nem szavazattal döntött az államfő 1992-ben megszerzett kisdoktori címének visszavonása mellett, mert az egykori kisdoktori értekezés nem felelt meg a szakmai, etikai kritériumoknak.

Tulassay Tivadar - aki 2003 óta vezette a Semmelweis Egyetemet - vasárnap az intézmény honlapján jelentette be: lemond az egyetem rektori posztjáról. Indoklásként kifejtette: az elmúlt napok egyetemi testületi döntései vitathatatlanul az ő személyéhez kötődnek, s ugyanezért érezhetővé vált a személye iránti bizalomvesztés a felügyelő hatóságnál. Ezen okok miatt "a megszokott hétköznapjaitól nagyon idegen napokat, heteket átélő" egyetem nyugalma érdekében úgy döntött, átadja a rektori széket a csütörtöki szenátusi ülésen teljes támogatottsággal megválasztott leendő rektornak, Szél Ágostonnak. A távozó rektor mellett hétfőn tüntetést tartottak az egyetem oktatói, hallgatói és dolgozói.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium kedden azt közölte, Réthelyi Miklós tájékoztatta a rektort: nem ért egyet azzal, hogy beadta lemondását, és - a törvények adta lehetőséggel élve - igényt tart arra, hogy május 31-ig végezze munkáját.

A Semmelweis Egyetem erre reagálva azt közölte: egyelőre várják, hogy megérkezzen Réthelyi Miklós hivatalos levele, amelyben a miniszter a felmondási idő kitöltését kérte a rektortól.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.