Sötét jövőt vizionált a pécsi egyetem bölcsészlapjának egyik szerzője. Megtetszett, muszáj tőle idéznünk. "A felsőoktatás új, rugalmas, finanszírozható, munka- és teljesítményalapú rendszerében ad absurdum előfordulhat – ahogy államtitkár asszonyunk mondta –, hogy egy-egy szak megszűnik egy-egy helyen. De mi lenne akkor, ha a meglehetősen vízfejű, Budapest-központú intézkedések hatására mind a 210 szak megszűnne, és eltűnnének az egyetemisták Pécsről? Hát Pécs sem lenne már sokáig. Disztópia következik."
"A hallgatók karok szerint gyülekeznének, ki-ki a saját szakjának sztereotípiái szerint felöltözve: tarisznyásan, SZTK-keretes szemüvegben, kiskosztümben vagy aktatáskával sorakoznának egy szép őszi délutánon. A talárkölcsönző még utoljára lehúzná a diákokat, és extra felárral árulná az XXL-es fekete lepleket, sapkákat és sapkabojtokat azoknak, akik hagyományos szimbólumokkal akarnák demonstrálni, hogy a tudás távozik Pécsről. Mások a „millió-millió-millió rózsaszál”-t énekelnék, nem tudjuk, miért. Az elképzelt egyetemi hierarchia szerint az orvosisok vonulnának először a volt Édentől keletre, vagy egyből sokkal nyugatabbra. Könnyű jazz szólna, miközben az utolsók is elhagyják a várost, ahol éltek." A folytatást a Pécsi Bölcsészben olvashatjátok el.
