A Művészeti Egyetemek Rektori Széke (MERSZ) tagjaival egyeztetett finanszírozási és fejlesztési kérdésekről az emberi...
A Művészeti Egyetemek Rektori Széke (MERSZ) tagjaival egyeztetett finanszírozási és fejlesztési kérdésekről az emberi erőforrások minisztere hétfőn. Balog Zoltán sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére elmondta, hogy a 62 év feletti mestertanárok ügye is napirenden van, és ezzel kapcsolatban a következő kormányülésen döntések születnek. Hozzátette: a héten valószínűleg összehívják a felsőoktatási kerekasztalt, amelynek tagjai jelenleg munkacsoportokban folytatják a munkát.
A miniszter kiemelte: az iparművészeti, a képzőművészeti, a színház- és filmművészeti, a táncművészeti és a zeneművészeti képzés nemcsak oktatási kérdés, hanem fontos kulturális tevékenység is, a növendékek kiállításaitól a koncertezésig vagy színi-, illetve táncelőadásokig. "A sajátosságok eltérőek: nem azonos életkorban kezdődik például a nevelés, a képzés viszont mindegyikben elit, más egyetemekhez képest kis csoportokban folyik és nem lehet a tömegképzés felől megközelíteni" - fejtette ki.
"Abban állapodtunk meg, hogy még a héten leteszik azokat az igényeiket számokban, amelyek részben a folyó fizetési gondjaik megoldásához, részben a fejlesztéseik segítéséhez szükségesek. Remélem, a héten konzultálhatok ezekről a kérdésekről a miniszterelnökkel, és rövidesen konkrét ígéretet tudok adni. Megegyeztünk abban, hogy közép- és hosszú távra is átgondoljuk, miként tudjuk a szabályozásban figyelembe venni azokat a sajátos képzési formákat, amelyek ezt az öt intézményt jellemzik. Mindezt úgy, hogy a magas színvonalat megtartsák, sőt növeljék, és megmutatkozzanak nemzetközi színtéren is" - mondta Balog Zoltán.
Az emberi erőforrások minisztere emlékeztetett arra, hogy a múlt héten egy "gyorsító pályán" a Magyar Képzőművészeti Egyetem a miniszterelnökhöz fordult a 300 millió forintos zárolása feloldását kérve. Balog Zoltán megjegyezte: ettől az egyetemtől is várják számokban megfogalmazva azokat az elképzeléseket, amelyek a gondjaik és a jövőjük megoldására vonatkoznak.
Mint elhangzott, ahogy a többiek igényeit, ezt is beillesztik a programba, amely a művészeti felsőoktatási intézmények, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a Magyar Táncművészeti Főiskola megsegítését szolgálja.
A művészeti egyetemek rektorai január közepén közös nyilatkozatban kérték intézményeik költségvetésének 2012-es szintjének visszaállítását Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől. Felhívták a kormány figyelmét arra, hogy a legutóbbi költségvetési elvonások lehetetlen helyzetbe hozták a művészeti felsőoktatást, és jelentősen visszavetik a képzés színvonalát.
A MERSZ tagjai nehezményezték, hogy sem a felsőoktatást érintő költségvetési tételekről, sem pedig az intézmények működtetését és az oktatást alapvetően befolyásoló foglalkoztatási kérdésekben nem volt egyeztetés, és tájékoztatás. Hangsúlyozták, hogy az intézmények egy részének legfeljebb a tavasz kezdetéig van elegendő forrása a közüzemi számlák kifizetésére, és számításaik szerint a művészeti felsőoktatásban a finanszírozási ellátottság az elvonások hatására jelenleg a szakközépiskolák szintjét sem éri el.
"A szakmai és az öregségi nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásának új feltételei mind a működtetés, mind az oktatás terén kritikus helyzetet idézhetnek elő, ezért azok újragondolását is kezdeményezi a MERSZ" - fogalmaztak január közepén a rektorok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
