A Művészeti Egyetemek Rektori Széke (MERSZ) tagjaival egyeztetett finanszírozási és fejlesztési kérdésekről az emberi...
A Művészeti Egyetemek Rektori Széke (MERSZ) tagjaival egyeztetett finanszírozási és fejlesztési kérdésekről az emberi erőforrások minisztere hétfőn. Balog Zoltán sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére elmondta, hogy a 62 év feletti mestertanárok ügye is napirenden van, és ezzel kapcsolatban a következő kormányülésen döntések születnek. Hozzátette: a héten valószínűleg összehívják a felsőoktatási kerekasztalt, amelynek tagjai jelenleg munkacsoportokban folytatják a munkát.
A miniszter kiemelte: az iparművészeti, a képzőművészeti, a színház- és filmművészeti, a táncművészeti és a zeneművészeti képzés nemcsak oktatási kérdés, hanem fontos kulturális tevékenység is, a növendékek kiállításaitól a koncertezésig vagy színi-, illetve táncelőadásokig. "A sajátosságok eltérőek: nem azonos életkorban kezdődik például a nevelés, a képzés viszont mindegyikben elit, más egyetemekhez képest kis csoportokban folyik és nem lehet a tömegképzés felől megközelíteni" - fejtette ki.
"Abban állapodtunk meg, hogy még a héten leteszik azokat az igényeiket számokban, amelyek részben a folyó fizetési gondjaik megoldásához, részben a fejlesztéseik segítéséhez szükségesek. Remélem, a héten konzultálhatok ezekről a kérdésekről a miniszterelnökkel, és rövidesen konkrét ígéretet tudok adni. Megegyeztünk abban, hogy közép- és hosszú távra is átgondoljuk, miként tudjuk a szabályozásban figyelembe venni azokat a sajátos képzési formákat, amelyek ezt az öt intézményt jellemzik. Mindezt úgy, hogy a magas színvonalat megtartsák, sőt növeljék, és megmutatkozzanak nemzetközi színtéren is" - mondta Balog Zoltán.
Az emberi erőforrások minisztere emlékeztetett arra, hogy a múlt héten egy "gyorsító pályán" a Magyar Képzőművészeti Egyetem a miniszterelnökhöz fordult a 300 millió forintos zárolása feloldását kérve. Balog Zoltán megjegyezte: ettől az egyetemtől is várják számokban megfogalmazva azokat az elképzeléseket, amelyek a gondjaik és a jövőjük megoldására vonatkoznak.
Mint elhangzott, ahogy a többiek igényeit, ezt is beillesztik a programba, amely a művészeti felsőoktatási intézmények, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a Magyar Táncművészeti Főiskola megsegítését szolgálja.
A művészeti egyetemek rektorai január közepén közös nyilatkozatban kérték intézményeik költségvetésének 2012-es szintjének visszaállítását Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől. Felhívták a kormány figyelmét arra, hogy a legutóbbi költségvetési elvonások lehetetlen helyzetbe hozták a művészeti felsőoktatást, és jelentősen visszavetik a képzés színvonalát.
A MERSZ tagjai nehezményezték, hogy sem a felsőoktatást érintő költségvetési tételekről, sem pedig az intézmények működtetését és az oktatást alapvetően befolyásoló foglalkoztatási kérdésekben nem volt egyeztetés, és tájékoztatás. Hangsúlyozták, hogy az intézmények egy részének legfeljebb a tavasz kezdetéig van elegendő forrása a közüzemi számlák kifizetésére, és számításaik szerint a művészeti felsőoktatásban a finanszírozási ellátottság az elvonások hatására jelenleg a szakközépiskolák szintjét sem éri el.
"A szakmai és az öregségi nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásának új feltételei mind a működtetés, mind az oktatás terén kritikus helyzetet idézhetnek elő, ezért azok újragondolását is kezdeményezi a MERSZ" - fogalmaztak január közepén a rektorok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
