A jövő év szeptemberétől újraindul a felsőoktatás Salgótarjánban - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára szerdán Salgótarjánban sajtótájékoztatón.
Palkovics László elmondta, hogy formálódik egy új felsőoktatási stratégia, amelyet várhatóan decemberben terjesztenek az Országgyűlés elé. Ennek egyik fontos eleme, hogy „ne maradjanak régiók felsőoktatáshoz való hozzáférés nélkül.” Az ugyanis jelentős mértékben meghatározza a régió versenyképességét - tette hozzá.
Ennek szellemében indítják újra a nógrádi megyeszékhelyen is a felsőoktatást. Egyelőre a gyakorlati képzés megszervezésén dolgoznak, az előkészítésben meghatározó partner az autóipari világcégeknek bedolgozó fejlesztő cég, a salgótarjáni Trigon Kft. Több egyetemmel is tárgyalnak a helyi képzésről, Palkovics László közülük az Óbudai Egyetemet emelte ki lehetséges partnerként.
Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz-KDNP) Salgótarján polgármestere emlékeztetett rá, hogy évek óta dolgoznak a műszaki képzés megerősítésén. A város és vonzáskörzetének gazdasági potenciáját szeretnék erősíteni, ugyanakkor a leendő felsőoktatási intézménnyel az ott élő fiatalokat is Salgótarjánban tarthatnák - mondta. Nem a korábbi Pénzügyi és Számviteli Főiskola épületébe, hanem a városközpontban lévő, üresen álló Népjóléti Képzési Központba tervezik elhelyezni az új oktatási intézményt, az épület ingyenes tulajdonba vételét kezdeményezik a szaktárcánál - tette hozzá.
A csökkenő hallgatói létszámra hivatkozással 2013-ban bezárt a salgótarjáni főiskola, amely a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) kihelyezett tagozataként negyven éven át működött. A BGF fokozatosan építette le az intézményt, az utolsó három és fél évben a városi és a megyei önkormányzat már saját költségén taníttatta a főként Nógrád megyei hallgatókat.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
