Brüsszel nem kifogásolja az új oktatási törvényeket, az uniós oktatási biztos mindössze egy áttekintést kért a...
Brüsszel nem kifogásolja az új oktatási törvényeket, az uniós oktatási biztos mindössze egy áttekintést kért a legfontosabb változásokról, és már meg is kapta az írásbeli választ - mondta Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter az m1 Ma Reggel című műsorában.
A tárcavezető szerint a nemzetközi statisztikák azt mutatják, hogy túl kevés műszaki, természettudományos és informatikai végzettséggel rendelkező szakember van az országban, Finnországban - ahol harminc műszaki főiskola működik - háromszor annyi műszaki végzettségű munkavállaló van, mint itthon.
Elismerte, hogy a keretszámok csökkentek az elmúlt időszakban. "Ennyit tud ma az ország a felsőoktatás direkt támogatására fordítani, de ott van a diákhitel, melynek segítségével a ponthatárt el nem ért diákok is elkezdhetik tanulmányaikat" – tette hozzá Réthelyi Miklós.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
