Rektori fizetések: melyik egyetem vezetője keres a legjobban?

A korábbi 12 helyett már csak 5 rektor keres havi bruttó 2 millió forintnál többet - írja a hétfői Magyar Nemzet.

  • MTI
Stiller Ákos
A korábbi 12 helyett már csak 5 rektor keres havi bruttó 2 millió forintnál többet - írja a hétfői Magyar Nemzet. A legjobb fizetést a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Szent István Egyetem vezetője viheti haza, míg a legkevesebb pénz a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorának jár - írja a lap a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) adatai alapján.

Megjegyzik ugyanakkor, hogy a ránézésre magas összegekről nem árt tudni, hogy egy magyar rektor nagyjából tizedannyit keres, mint nyugatabbra élő kollégája. Az elmúlt két évben összességében több mint 10 millió forinttal - 57 millióról 46 millióra - csökkent az állami felsőoktatási intézmények rektorainak fizetése - írja a lap.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.