Itt a friss nemzetközi rangsor: a 13. helyet szerezte meg a Szegedi Tudományegyetem

Nyilvánosságra hozták a kelet-európai és közép-ázsiai egyetemek friss QS-rangsorát, a magyar felsőoktatási intézmények közül a Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt, amely a tizenharmadik helyet szerezte meg.

  • Eduline
Wikipedia

Megjelent a Quacquarelli Symonds (QS) kelet-európai és közép-ázsiai egyetemekről és főiskolákról készített rangsora - az orosz, lengyel és cseh intézmények taroltak. A világranglistát itt nézhetitek meg.

Az első helyet az orosz Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem szerezte meg, a tavalyi évtől eltérően a második helyet azonban nem a prágai Károly Egyetem szerezte meg, hanem az orosz Novoszibirszki Állami Egyetem. Harmadik a Károly Egyetem, negyedik az észt Tartui Egyetem, az ötödik pedig a Szentpétervári Állami Egyetem. Érdekesség, hogy 23 orosz egyetem került a legjobb 100 közé, 8 cseh és 10 lengyel. A további helyezetteket itt nézhetitek meg.

 

Magyarországról hét intézmény került fel a top 100-as listára. A legjobb helyezést a Szegedi Tudományegyetem szerezte meg, a 13. helyen állnak, őket a 16. helyen követi az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem 29., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 32., a Budapesti Corvinus Egyetem a 42., a Pécsi Tudományegyetem 53., és idén felkerült a listára a Miskolci Egyetem is, ami a 78. helyen áll. Kíváncsi vagy, hogy néz ki a világ legjobb egyeteme? Mutatjuk a képeket

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.