Újabb felsőoktatási világrangsorra került fel egy magyar egyetem képzése

Újabb felsőoktatási rangsorra került fel a Budapesti Corvinus Egyetem: a CEMS Master's in International Management nevű oktatási program a Quacquarelli Symonds 2018-as listájának nyolcadik helyén végzett.

  • Eduline
Fazekas István

Kedd délután hozta nyilvánosságra a londoni Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb tematikus rangsorát, ezúttal a menedzsment mesterképzéseket értékelték. A világszerte harminc üzleti iskolában, köztük a Budapesti Corvinus Egyetemen futó CEMS Master's in International Management képzést a nyolcadik helyre sorolták a QS szakértői.

A mesterképzéseket több szempont - például a munkaerőpiaci érték és a végzett hallgatók eredményessége - alapján értékelték. A lista élén egyébként a HEC Paris stratégiai menedzsment szakja, a London Business School menedzsmentképzése és a barcelonai ESADE nemzetközi menedzsment kurzusa áll.

Nem ez az első felsőoktatási rangsor, amelyre a CEMS képzés felkerül. A Financial Times szeptemberben hozta ki legfrissebb felsőoktatási rangsorát, amelyben a Corvinuson is futó képzés a kilencedik helyet szerezte meg, sőt a nemzetközi oktatási program mellett a Corvinus egy másik képzése, a vezetés és szervezés is felkerült a listára, a 2016-os eredményhez hasonlóan a 70. helyen végzett.

Újabb magyar egyetem képzése került a világ legjobbjai közé

Két képzéssel is felkerült a Financial Times friss felsőoktatási rangsorára a Budapesti Corvinus Egyetem. A kilencedik helyet szerezte meg a - többek között - Budapesti Corvinus Egyetemen futó CEMS Masters of International Management nevű oktatási program a Financial Times legfrissebb felsőoktatási rangsorában.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.