Négy magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2015/2016-os felsőoktatási világrangsorára, amelyet kedd hajnalban hoztak nyilvánosságra. Az élen az idén is a Massachusetts Institute of Technology (MIT) áll, amelyet a Harvard és Cambridge követ.
A magyar felsőoktatási intézmények közül a Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt, a QS-rangsor készítői az idén az 501-550. helyre sorolták - ezzel valamennyit javított tavalyi helyezésén. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem is megőrizte a tavalyi helyezését, mindkettő a 601-650. helyen szerepel. A Budapesti Corvinus Egyetem is maradt a 701+ kategóriában.
A londoni székhelyű Quacquarelli Symonds cég 2004 óta készíti el a felsőoktatási intézmények világrangsorát. Hat szempontot használnak - az oktatók és a hallgatók aránya, a külföldi hallgatók és oktatók száma, valamint a munkaadók véleménye mellett az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága és az akadémiai szféra megítélését is figyelembe veszik a lista összeállításakor.
Intézmény | 2015-ös helyezés | 2014-es helyezés | 2013-es helyezés | 2012-es helyezés | 2011-es helyezés |
Szegedi Tudományegyetem (SZTE) | 501-550. | 551-600. | 501-550. | 501-550. | 551-600. |
Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) | 601-650. | 601-650. | 551-600. | 551-600. | 501-550. |
Debreceni Egyetem (DE) | 601-650. | 601-650. | 601-650. | 601+ | - |
Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) | 701+ | 701+ | 651-700. | 551-600. | 601+ |
A rangsor élén alig történt változás, az idén is az egyesült államokbeli és a brit felsőoktatási intézmények tarolnak. Az első helyen - már negyedik éve - a Massachusetts Institute of Technology (MIT) áll, amelyet a Harvard és a Cambridge követ. A Harvard - amely 2004 és 2011 között a Cambridge-dzsel felváltva végzett az első helyen - a negyedik helyről állt vissza a dobogó második fokára. A tíz legjobb közé került a Stanford, az Oxford, a University College London, a California Institute of Technology, Imperial College London, ETH Zürich és a University of Chicago. Az meglepetésnek számít, hogy a Princeton és a Yale nem tudott bekerülni a top 10 közé.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
