Peren kívül egyezne meg Schmitt Pállal a Semmelweis

Peren kívüli egyezséget ajánlott a Semmelweis Egyetem Schmitt Pálnak - értesült az Origo.

  • Eduline
MTI / Földi Imre

Peren kívüli egyezséget ajánlott a Semmelweis Egyetem Schmitt Pálnak - értesült az Origo. Schmitt szerint az egyetem megsértette az eljárási szabályokat, amikor megfosztotta őt a doktori címétől, és ezt egy szakértői vélemény is igazolja, ráadásul valószínűleg az egyetem is tisztában volt vele, hogy átlépi saját hatáskörét. Schmitt az igazság bajnokának szerepében tetszeleghet, bár azt senki nem vitatja, hogy plagizált.

Az intézmény jogászai a hírportál információi szerint ezzel akarják elkerülni, hogy bíróság mondjon ítéletet a bukott államfő kisdoktori címének elvételéről, mert úgy látják, hogy egy bírósági perben az intézmény mindenképp alulmaradna.

Schmitt Pál 1992-ben, a Testnevelési Főiskolán (TF) szerzett kisdoktori címét több hónapos eljárás után március végén vonta vissza a TF jogutódja, a Semmelweis Egyetem (SE) szenátusa, miután az intézmény által felállított tényfeltáró bizottság megerősítette a hvg.hu állítását, miszerint Schmitt a doktori dolgozat jelentős részét plagizálta. Schmitt kezdettől vitatta, hogy az egyetem jogszerűen vette el a doktori fokozatát.

SE: nem ajánlottak egyezséget

Nem ajánlott peren kívüli egyezséget Schmitt Pálnak a Semmelweis Egyetem – közölte az intézmény pénteken kora délután. A kommunikációs igazgatóság szerint az ügyben tart a felülbírálati eljárás, és „addig nem is időszerű a peren kívüli egyezség gondolatával foglalkozni”. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.