Amint befejezik a pécsi orvosegyetemet, nyomban külföldre mennek - és ezzel éppen hogy nem sértik meg a röghöz...
Amint befejezik a pécsi orvosegyetemet, nyomban külföldre mennek - és ezzel éppen hogy nem sértik meg a röghöz kötöttség elvét, hanem ahhoz tartják magukat. Idén ősszel kezdik meg tanulmányaikat azok a szászországi hallgatók, akiknek a képzését azért finanszírozzák, hogy utána az egyre súlyosabb orvoshiánnyal küszködő kisvárosi és falusi körzeti rendelőkben dolgozzanak.
Az első húsz diák képzése kereken 1,4 millió euróba kerül, az összeget a betegbiztosítók fele-fele arányban adják össze a velük szerződésben álló tartományi orvosok szervezetével (Kassenärztliche Vereinigung, KV) – olvasható a hamburgi Zeit hetilap legutóbbi számában. Úgy tervezik, hogy ezentúl minden évben rászánják ezt a pénzt a pécsi orvosképzésre.
A vidéki, kisvárosi orvoshiány egész Németországban gond, de különösen a volt NDK több részén. Olyannyira, hogy épp a hamburgi Spiegel eheti száma közöl színes beszámolót a spanyolországi válság elől Szászországba, az ottani orvosválság enyhítésére áttelepülő dokiról. A helyi lapokban hírértékű volt az utóbbi években az is, ha egy-egy magyar orvos átvette valamelyik ottani rendelőt. A szászországi KV becslése szerint a tartományban úgy öregszenek, illetve elvándorolnak a doktorok, hogy 15 év múlva összeomlana az ellátás, ha nem tennének valamit.
Pécsett olyan német fiatalok kezdenek tanulni, akiknek a tanulmányi eredménye odahaza nem – illetve csak sokéves várakozás után – tette volna lehetővé, hogy bejussanak valamelyik orvosi karra. A körörvoshiánytól sújtott területek orvoskamarái szerették volna, ha az egyetemek kedveznek a vidékről érkező, és végzett orvosként majd ott is maradó jelentkezőknek, de erre Németországban nincs jogi lehetőség. A legális kiskaput most Pécsett találták meg. A 2004 óta németül is oktató pécsi orvosi fakultás hírneve jó – méltatja a Zeit.
A szász orvosegyesület már csak azért is Pécs – és nem a szintén elismert Budapest – mellett döntött, mert ha vidéki orvosokat akarnak tanítttatni, akkor nincs értelme metropoliszba küldeni őket. Sőt, a jelentkezők egy része nem is szeretne sem nagyvárosban élni, sem ott tanulni.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
