Már több mint ötven egyetemi oktató, doktorandusz és hallgató írta alá azt a nyílt levelet, amellyel a Pécsi...
Már több mint ötven egyetemi oktató, doktorandusz és hallgató írta alá azt a nyílt levelet, amellyel a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tervezett elbocsátások és az Informatikai és Kommunikációs Jogi Tanszék megszüntetése ellen tiltakoznak.
A petícióhoz a Pécsi Tudományegyetem mellett az ELTE-ről, a Miskolci Egyetemről, a Debreceni Egyetemről, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a Budapesti Corvinus Egyetemről, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről, a Közép-európai Egyetemről és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemről is csatlakoztak tanárok.
A rektornak, a dékánnak, az egyetem szenátusának, illetve a kari tanácsnak címzett levélben az áll: "a pécsi és az országos tudományos közéletben is ismert, hogy a pécsi jogi karról csoportos létszámleépítés keretében elbocsátani készülnek az alkotmányjogi és alapjogi kutatás és oktatás területén dolgozó egyetemi oktatókat, sőt oktatási egységet is megszüntetnek".
A levél az elbocsátandók között említi az Informatikai és Kommunikációs Jogi Tanszék minden oktatóját. "Ezzel maga a tanszék is megszűnik, amely az országban szinte egyedülálló módon oktat és kutat olyan alapjogokat, mint az adatvédelem, az információszabadság, a véleménynyilvánítás és a média szabadsága, és amelyre az ország egyik legsikeresebb doktori iskolája épül" - írják a levélben.
"Ugyancsak elbocsátani készülnek Chronowski Nórát, az Alkotmányjogi Tanszék habilitált egyetemi docensét, aki tudományos teljesítménye alapján kétségkívül nemzedékének egyik legkiválóbb és szakmai körökben legelismertebb alkotmányjogásza. Erre a döntésre nézetünk szerint létszámcsökkentés esetén sem lehet igazolható magyarázatot adni. Kérjük, hogy fontolják meg a döntést, amely súlyos károkat okozna a magyar alkotmányjogi és alapjogi kultúrának" - zárul a nyílt levél.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
