Mégsem kell majd erkölcsi bizonyítvány az egyetemi felvételihez?

Nem tartja jó megoldásnak az erkölcsi bizonyítvány kötelezővé tételét a felvételiken Palkovics László felsőoktatási államtitkár - írja a Magyar Nemzet.

  • Eduline
Palkovics László felsőoktatási államtitkár. Megvizsgálják a hallgatói önkormányzatok működésének szabályait
MTI / Soós Lajos

Az államtitkár szerint lényegesen generálisabb megoldást kell keresni az erkölcsi bizonyítvány kötelezővé tételénél, írja a Magyar Nemzet. „Az oktatási ombudsman hétfőtől vizsgálatot kezdeményez abban az ügyben, hogy milyen, a hallgatók erkölcsét esetlegesen nem megfelelően kezelő események történtek” – közölte.

Hozzátette, a hallgatói önkormányzati rendszer szabályozása nagyon alacsony szintű, a jogosítványok részletesen szerepelnek a felsőoktatási törvényben, a kötelezettségek viszont nem. „Az erkölcsi bizonyítvány ezt nem fogja megoldani, viszont egy következő szabályozás, amely megjelenik a törvényben, az intézmények szmsz-ében, mindenképpen hatékonyan fog ebben segíteni” – tette hozzá.

Mezey Barna, az ELTE rektora korábban azt mondta: erkölcsi bizonyítványhoz kötnék a felvételt a Fonyódligeten történt nemi erőszak miatt. Ahogy arról korábban beszámoltunk, megerőszakoltak egy lányt az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar gólyatáborában augusztus 29-én éjszaka. A nemi erőszakkal a rendezvény fotósát gyanúsítják.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.