A magyar felsőoktatás egyik legfontosabb feladata, hogy nemzetközivé váljon, ezt pedig csak az oktatók segítségével érheti el - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára a rektori, valamint az egyetemi és főiskolai tanári kinevezések átadásakor, pénteken Budapesten.
Palkovics László hangsúlyozta: a magyar felsőoktatásnak nemcsak a Kárpát-medencében, hanem a "nemzetközi porondon" is meg kell állnia a helyét. "Azt szeretnénk - fogalmazott -, ha 2020-ra a hallgatók 15 százaléka nem magyar állampolgárságú lenne".
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen megtartott ünnepségen rektori megbízást vett át Várnai Sándor Jakab, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Melicz Zoltán, az Eötvös József Főiskola, Németh Tamás, a Pápai Református Teológiai Akadémia és Banyár Magdolna, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola rektora. Emellett Palkovics László és Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke 75 egyetemi és 28 főiskolai tanári kinevezést adott át.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
