A magyar felsőoktatás egyik legfontosabb feladata, hogy nemzetközivé váljon, ezt pedig csak az oktatók segítségével érheti el - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára a rektori, valamint az egyetemi és főiskolai tanári kinevezések átadásakor, pénteken Budapesten.
Palkovics László hangsúlyozta: a magyar felsőoktatásnak nemcsak a Kárpát-medencében, hanem a "nemzetközi porondon" is meg kell állnia a helyét. "Azt szeretnénk - fogalmazott -, ha 2020-ra a hallgatók 15 százaléka nem magyar állampolgárságú lenne".
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen megtartott ünnepségen rektori megbízást vett át Várnai Sándor Jakab, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Melicz Zoltán, az Eötvös József Főiskola, Németh Tamás, a Pápai Református Teológiai Akadémia és Banyár Magdolna, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola rektora. Emellett Palkovics László és Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke 75 egyetemi és 28 főiskolai tanári kinevezést adott át.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
