Péntekig lehet pályázni a fogyatékos hallgatók ösztöndíjprogramjára - közölte a Miniszterelnökség a kormány honlapján.
A fogyatékos felsőoktatási hallgatók közigazgatási ösztöndíjprogramjának célja, hogy "szakirányú munkatapasztalat-szerzést biztosítson azoknak a fogyatékos felsőoktatási hallgatóknak, akik szakmailag elhivatottak, munkatapasztalattal még nem rendelkeznek és elkötelezettek a nemzeti közigazgatás iránt" - írták.
Az ösztöndíjas három hónapig dolgozhat egy minisztériumnál. A tapasztalatszerzés helyszínét a Miniszterelnökség ajánlja fel az ösztöndíjasnak, figyelembe véve tanulmányait, érdeklődési körét, valamint a kiválasztási folyamat eredményét és a befogadó intézmények igényeit. A hallgatók szakmai fejlődését a teljes időtartam alatt a befogadó intézményeknél dolgozó, felkészített mentorok segítik.
Az ösztöndíjprogramra elektronikus úton az [email protected] e-mail címen lehet pályázni magyar nyelvű fényképes szakmai önéletrajz, legalább négy lezárt félévet igazoló dokumentum, igazolás, tanulmányi osztály által hitelesített indexmásolat, valamint az aktív hallgatói jogviszony fennállását bizonyító igazolás, továbbá a fogyatékosság igazolásáról szóló szakvélemény csatolásával.
További részletek az ösztöndíjprogram honlapján olvashatók. Itt azt írják: a második alkalommal induló Fogyatékos Felsőoktatási Hallgatók Közigazgatási Ösztöndíjprogramja lehetőséget biztosít arra, hogy a fiatal és tehetséges fogyatékos emberek is "bizonyíthassák kvalitásaikat, releváns szakmai tapasztalatot szerezzenek a munka világában, bizonyítsák, hogy számos olyan szakmai terület van, amelynek fejlesztéséhez egyedi látásmódjukkal hozzá tudnak járulni". Számukra a közigazgatásban lehetőséget kínálnak arra, hogy felsőoktatási tanulmányaikkal párhuzamosan a gyakorlatban is próbára tegyék magukat.
A pályázati kiírás szerint az ösztöndíj összege a program három hónapja alatt havonta 50 ezer forint adómentes jövedelem. A program várható kezdete február 9.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
