Őrült sokba kerül, ha valaki csúszik a diplomaszerzéssel

Kiszámolták, mennyibe kerül egy amerikai egyetemistának, ha két évet ráhúz a tanulmányokra.

  • Eduline
Shutterstock

Az tiszta sor, hogy minél több időt tölt valaki a felsőoktatásban, annál később kezd el dolgozni, annál többet költ a tanulással összefüggésben, így végül pénzben mérhető hátrány éri, ha ráhúz még pár évet a diplomaszerzésre.

A Nerdwallet azonban most egészen pontosan kiszámolta, hogy egy átlag amerikai egyetemistát 300 ezer dollár kár ér, ha a képzési időn felül még két évet tölt el a felsőoktatásban.

Ez persze brutális összeg, ami főleg abból jön össze, hogy évi több ezer, vagy akár több tízezer dollárba kerül egy szak elvégzése az Egyesült Államokban.

A közvetlen költségekhez hozzászámolták még a diplomás munkabér kiesését, illetve a nyugdíj-megtakarítás kétéves csúszását.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.