Minimálisra kell csökkenteni az államilag finanszírozott helyek számát, az egyetemet, főiskolát végzett embereknek a saját befizetéseikből kell működésben tartaniuk a felsőoktatást - így szabná át a felsőoktatást Orbán Viktor, aki szombaton beszélt a finanszírozási rendszer átalakításáról. Többen kifejtettétek a véleményeteket a tandíjkonstrukcióról, ezek közül válogattunk.
Ezt nem gondolhatja komolyan. Nem lenne baj a tandíjjal, ha ki lehetne fizetni egy átlag ember fizetéséből, és úgy oké lenne, hogy tényleg csak a legtehetségesebbeket támogatják. De ez?
Ez Magyarországon lehetetlenség, mert a diplomások sem keresnek annyit, hogy könnyedén vissza tudnák forgatni (fizetni) a képzésük költségét a rendszerbe.
Jó, de akkor csökkentsék az adókat, az állami elvonásokat, amely pénzekből az "ingyenes" oktatási rendszert finanszírozták. Ha van elvonás, van állami felsőoktatás, de az nem megy, hogy az állami elvonás mértéke világelső, de szolgáltatni nem akarnak a pénzünkből.
Persze önfenntartó, bocsánat, de egy jó oktatási rendszer támogatja a tehetséges tanulókat, akik megérdemlik, a lehetőséget. Az állam feladata, hogy ezt a lehetőséget biztosítsa, és nem az, hogy új autókra, iPadekre, tér, utca, híd, repülőtér, szállodákra és egyéb baromságokra költse azt a töménytelen pénzt, mert ha nincs jó felsőoktatásunk, akkor nem lesznek emberek, akik működtetik az államot...
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
