Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
"A szakdolgozatok és doktori értekezések keletkezése és minősége körüli botrányok egész Európában általánosak.

"A szakdolgozatok és doktori értekezések keletkezése és minősége körüli botrányok egész Európában általánosak. Amikor a doktori képzés bevezetésekor és az első doktori iskolák létrejöttekor a Magyar Rektori Konferencia akkori elnökének, Róna-Tas Andrásnak a disszertációk szerkezeti-módszertani standardizálását javasoltam, a pillanatnyi meghökkenést követően merev elutasításban volt részem. Mára mindkét dokumentum elkészítése egyetemi szintű üggyé vált, és szakmai átgondolása egyszerűen elmaradt" - írja az OktpolCafé. Mi számít plágiumnak? Erről itt olvashattok.
A hazai egyetemek szabályzatának tanulmányozása után két megállapítás tehető: a követelmények nem különböznek jelentősen a szakdolgozatokétól; a szabályzatok csak formai követelményeket támasztanak, tartalmit nem - a teljes bejegyzést az OktpolCafén olvashatjátok el.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.