Az Oktatói Hálózat nyílt levélben állt ki a Közép-európai Egyetem (CEU) mellett, álláspontjuk szerint a felsőoktatási törvény Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere által benyújtott módosítása a minden tekintetben sikeres intézményt ellehetetlenítené. A szervezet a javaslat visszavonására szólította fel a tárcavezetőt.
A nyílt levélben kiemelték, hogy a Közép-európai Egyetem 25 éve a magyar tudomány és felsőoktatás szerves része, a honi akadémiai élet egyik legjelentősebb és nemzetközileg is legsikeresebb műhelye, a külföldiek mellett sok magyar hallgató, oktató és kutató szellemi otthona.
Az egyetemi rangsorokban elért előkelő helyezései alapján a CEU a magyar kormányzat által olyannyira vágyott akadémiai kiválóság, nemzetközi versenyképesség megtestesítője - írták.
A Balog Zoltán miniszter által március 28-án beterjesztett törvényjavaslat ezt a minden tekintetben sikeres intézményt mondvacsinált és diszkriminatív feltételek bevezetésével egyszer s mindenkorra ellehetetlenítené - értékeli az Oktatói Hálózat, amely tiltakozását fejezte ki a szerintük a felsőoktatásba való durva kormányzati beavatkozás, a tervezett törvénymódosítás ténye és módja ellen.
Az ország egyik legjobb egyetemét csinálná ki a kormány
Egyre nyilvánvalóbb, hogy a kedd este benyújtott törvénymódosítóval a Közép-európai Egyetemet csinálná ki a kormány. Azt a felsőoktatási intézményt, amely a legjobb hazai egyetemek között szerepel a nemzetközi listákon. Sőt: az egyik legnevesebb felsőoktatási szaklap, a Times Higher Education szerint egyértelműen ez a legjobb magyarországi egyetem.
Felszólították Balog Zoltánt, hogy haladéktalanul vonja vissza a "méltatlan és diszkriminatív" törvényjavaslatot. Egyúttal felszólították a magyar felsőoktatási intézmények vezetőit és a Magyar Rektori Konferenciát, hogy álljanak ki a magyar felsőoktatás integritásának védelmében, és tiltakozzanak a kormány "önkényes és jogtalan" támadásai ellen, amelyek most éppen a CEU-t sújtják, de szerintük az egész tudományos és oktatási szféra számára is fenyegetést jelentenek.
Palkovics László oktatási államtitkár szerdai bejelentése alapján a jövőben akkor működhetne oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A CEU diszkriminatívnak tartja a kedden benyújtott törvénymódosítást; az intézmény rektora közölte: nem zárják be az egyetemet.
Szerda este az államtitkár egyeztetett a CEU rektorával, ezt követően azt közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy a kormány nem tartja indokoltnak a törvényjavaslat visszavonását.
Fontos, hogy a CEU maradjon - megszólalt az MTA elnöke
"A CEU nagyon jelentős tudományos centrum, nemzetközi oktatási intézmény. Jó, hogy Budapesten működik" - reagált a Közép-európai Egyetem körül kialakult helyzetre Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az mta.hu-nak. Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az mta.hu-nak elmondta: fontos, hogy a CEU maradjon.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
