Okosórákkal csaltak az egyetemi felvételin Thaiföldön

Mintegy háromezer diáknak kell megismételnie az egyetemi felvételi vizsgát Thaiföldön, miután kiderült, hogy néhányan okosórákat és szemüvegbe épített kamerákat használva igyekeztek jobb eredményeket elérni - jelentette kedden a BBC brit közszolgálati média.

  • Eduline
Shutterstock

A csalási botrány a bangkoki Rangsit Egyetemen pattant ki. Az intézmény illetékese azt mondta, hogy hárman a szemüvegükbe épített apró kamerákkal filmre vették a vizsgafeladatokat, és elküldték a felvételeket egy termen kívüli, segítő csapatnak, amely viszont a helyes válaszokat küldte el három másik vizsgázó diák okosórájára.

A vizsgafeladatokat megoldó csapat egyik tagja bevallotta: 24 ezer dollárt (több mint 6,6 millió forint) kapott azért, hogy a szóban forgó felvételizőket bejuttassa az orvosi egyetemre.

A legfelháborítóbb és a legtipikusabb csalások toplistája

A délkelet-ázsiai országban ádáz küzdelem folyik azért, hogy a diákok bekerüljenek az egészségügyi képzést nyújtó felsőoktatási intézményekbe, ugyanis az orvosi hivatás nagy presztízzsel jár Thaiföldön, ahova a világ minden részéről érkeznek páciensek.

Arthit Ourairat, az egyetem rektora a Bangkok Post című helyi lapnak úgy nyilatkozott: feketelistára tették az érintett diákokat, vagyis nem felvételizhetnek újra az intézménybe. A rektor közzétett a Facebook-oldalán egy bejegyzést a csalásról, és ezt több tízezren osztották meg. Egyelőre nem tudni, hogy a csalásban részt vevő diákok egy kiterjedtebb hálózat tagjai-e.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.