A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Bizottsága emelt szót először az alapítvány ellen, amely az egyébként nagyon szigorú szabályok ellenére úgy fordít milliárdokat saját gazdasági képzésének felépítésére, hogy azt nem ellenőrizhetően teszi. Az ügyben egy feljelentést követően nyomozást rendeltek el.
A Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank 2014-ben határozott arról, hogy 200 milliárd forintból saját gazdasági és pénzügyi felsőoktatási képzést alakít ki, melyet a Pallas Athéné alapítványon keresztül terveztek megvalósítani. A jegybank elnöke felvázolta a célokat is,
Közgazdasági és pénzügyi kart építünk a Kecskeméti Főiskolán, pénzügyi kart Marosvásárhelyen, angol és magyar nyelvű doktori iskolát a budai Várban, és középfokú pénzügyi képzési központot Pesten
- mondta egykor a VS-nek. A cél, hogy a "meghaladott neoliberális" gazdaságpolitikát leváltsák az újabb nézetek a felsőoktatásban.
Azóta az MNB 2015-ben megállapodott a Budapesti Corvinus Egyetemmel is - épp akkor, mikor felerősödni látszódtak a pletykák, hogy az egyetemet szétoszthatják más intézmények között. A megállapodás értelmében az egyetem fogadja az MNB oktatóit és előadóit, valamint saját jegybanki tanszéket is alapítanak, emellett MNB-ösztöndíjban részesíti a hallgatókat. A Portfolio több tanártól úgy értesült, hogy nem örülnek az unortodox tanok megjelenésének.
Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága még 2015 decemberében tanácskozott, majd később a honlapjukon jelentették meg állásfoglalásukat a jegybank alapítványainak felsőoktatási tevékenysége és a rá fordított összegek átláthatatlanságával kapcsolatban. Közelebbről, az nem tetszett a bizottságnak, hogy a megítélésük szerint közpénzből működő alapítványok - mely tényt a bíróság is megerősített - működése nem felel meg a közpénzfelhasználás nemzetközi és hazai normáinak, nem átlátható, nem megalapozott, nem elszámoltatható, nem hatékony - írja a Népszabadság.
Tényi István - aki rendszeres feljelentő hírében áll - ezért a hatóságokhoz fordult, hogy derítsék ki, megfelel-e a törvényeknek az MNB alapítványainak tevékenysége a felsőoktatásban. A hatóságok befogadták a keresetet és nyomozást kezdeményeztek. A legfőbb kifogás az volt, hogy sem a felsőoktatásért felelős államtitkárság, sem a kormány nem ellenőrzi az oktatási tevékenységét az MNB-nek, miközben rendkívül szigorú szabályai vannak minden szereplőre nézve a rendszernek.
Már nincs sok idő, hamarosan le kell adni a jelentkezéseket a kiválasztott középiskolákba, így sok család most mérlegeli még a felvételi feltételeket. Összegyűjtöttük azokat a budapesti gimnáziumokat, ahol nem kérik a központi írásbelit. A listában egyetlen állami fenntartású intézmény sem szerepel.
Radikális átalakuláson ment keresztül a magyar közoktatás az elmúlt másfél évtizedben: a helyi döntések szerepe visszaszorult, az állami központosítás megerősödött, miközben csökkentek az oktatásra fordított források és romlottak a tanulói teljesítmények – állapítja meg az Educatio folyóiratban megjelent friss tanulmány.
Megérkeztek a legfrissebb adatok a szakszolgálati vizsgálati kérelmek elbírálásáról. Egyre szembetűnőbb, hogy megyénként mekkora eltérések vannak az elbírálások arányában, így helyenként a szülők és gyerekek szükségtelenül nagyobb stressznek vannak kitéve.
A politikai pálya előtt mindenkinek volt egy civil élete - de vajon eltalálod, ki milyen végzettséggel érkezett a közéletbe?
Fontos kérdésre válaszolunk.
Összegyűjtöttük milyen teendőitek vannak a jelentkezési határidőig, ha ősszel egyetemre mennétek.
Mozis szövegértés, társasjátékos fogalmazás - többek között ezeket is meg kellett oldaniuk azoknak a nyolcadikosoknak, akik a pótalkalmon írták meg a központi írásbelit.
