A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Bizottsága emelt szót először az alapítvány ellen, amely az egyébként nagyon szigorú szabályok ellenére úgy fordít milliárdokat saját gazdasági képzésének felépítésére, hogy azt nem ellenőrizhetően teszi. Az ügyben egy feljelentést követően nyomozást rendeltek el.
A Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank 2014-ben határozott arról, hogy 200 milliárd forintból saját gazdasági és pénzügyi felsőoktatási képzést alakít ki, melyet a Pallas Athéné alapítványon keresztül terveztek megvalósítani. A jegybank elnöke felvázolta a célokat is,
Közgazdasági és pénzügyi kart építünk a Kecskeméti Főiskolán, pénzügyi kart Marosvásárhelyen, angol és magyar nyelvű doktori iskolát a budai Várban, és középfokú pénzügyi képzési központot Pesten
- mondta egykor a VS-nek. A cél, hogy a "meghaladott neoliberális" gazdaságpolitikát leváltsák az újabb nézetek a felsőoktatásban.
Azóta az MNB 2015-ben megállapodott a Budapesti Corvinus Egyetemmel is - épp akkor, mikor felerősödni látszódtak a pletykák, hogy az egyetemet szétoszthatják más intézmények között. A megállapodás értelmében az egyetem fogadja az MNB oktatóit és előadóit, valamint saját jegybanki tanszéket is alapítanak, emellett MNB-ösztöndíjban részesíti a hallgatókat. A Portfolio több tanártól úgy értesült, hogy nem örülnek az unortodox tanok megjelenésének.
Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága még 2015 decemberében tanácskozott, majd később a honlapjukon jelentették meg állásfoglalásukat a jegybank alapítványainak felsőoktatási tevékenysége és a rá fordított összegek átláthatatlanságával kapcsolatban. Közelebbről, az nem tetszett a bizottságnak, hogy a megítélésük szerint közpénzből működő alapítványok - mely tényt a bíróság is megerősített - működése nem felel meg a közpénzfelhasználás nemzetközi és hazai normáinak, nem átlátható, nem megalapozott, nem elszámoltatható, nem hatékony - írja a Népszabadság.
Tényi István - aki rendszeres feljelentő hírében áll - ezért a hatóságokhoz fordult, hogy derítsék ki, megfelel-e a törvényeknek az MNB alapítványainak tevékenysége a felsőoktatásban. A hatóságok befogadták a keresetet és nyomozást kezdeményeztek. A legfőbb kifogás az volt, hogy sem a felsőoktatásért felelős államtitkárság, sem a kormány nem ellenőrzi az oktatási tevékenységét az MNB-nek, miközben rendkívül szigorú szabályai vannak minden szereplőre nézve a rendszernek.
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Varga-Bajusz Veronikát sajtóinformációk szerint gyanúsítottként hallgatják ki.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Úgy tűnik, káoszt okozott a KRÉTA legutóbbi frissítése.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
