Nyomozás indult az MNB alapítványa miatt, átláthatatlanul forgathat közpénzt saját felsőoktatására

A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Bizottsága emelt szót először az alapítvány ellen, amely az egyébként nagyon szigorú szabályok ellenére úgy fordít milliárdokat saját gazdasági képzésének felépítésére, hogy azt nem ellenőrizhetően teszi. Az ügyben egy feljelentést követően nyomozást rendeltek el.

  • Eduline
MTI / Kovács Tamás

A Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank 2014-ben határozott arról, hogy 200 milliárd forintból saját gazdasági és pénzügyi felsőoktatási képzést alakít ki, melyet a Pallas Athéné alapítványon keresztül terveztek megvalósítani. A jegybank elnöke felvázolta a célokat is,

Közgazdasági és pénzügyi kart építünk a Kecskeméti Főiskolán, pénzügyi kart Marosvásárhelyen, angol és magyar nyelvű doktori iskolát a budai Várban, és középfokú pénzügyi képzési központot Pesten

- mondta egykor a VS-nek. A cél, hogy a "meghaladott neoliberális" gazdaságpolitikát leváltsák az újabb nézetek a felsőoktatásban.

Azóta az MNB 2015-ben megállapodott a Budapesti Corvinus Egyetemmel is - épp akkor, mikor felerősödni látszódtak a pletykák, hogy az egyetemet szétoszthatják más intézmények között. A megállapodás értelmében az egyetem fogadja az MNB oktatóit és előadóit, valamint saját jegybanki tanszéket is alapítanak, emellett MNB-ösztöndíjban részesíti a hallgatókat. A Portfolio több tanártól úgy értesült, hogy nem örülnek az unortodox tanok megjelenésének.

Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága még 2015 decemberében tanácskozott, majd később a honlapjukon jelentették meg állásfoglalásukat a jegybank alapítványainak felsőoktatási tevékenysége és a rá fordított összegek átláthatatlanságával kapcsolatban. Közelebbről, az nem tetszett a bizottságnak, hogy a megítélésük szerint közpénzből működő alapítványok - mely tényt a bíróság is megerősített -  működése nem felel meg a közpénzfelhasználás nemzetközi és hazai normáinak, nem átlátható, nem megalapozott, nem elszámoltatható, nem hatékony - írja a Népszabadság.

Tényi István - aki rendszeres feljelentő hírében áll - ezért a hatóságokhoz fordult, hogy derítsék ki, megfelel-e a törvényeknek az MNB alapítványainak tevékenysége a felsőoktatásban. A hatóságok befogadták a keresetet és nyomozást kezdeményeztek. A legfőbb kifogás az volt, hogy sem a felsőoktatásért felelős államtitkárság, sem a kormány nem ellenőrzi az oktatási tevékenységét az MNB-nek, miközben rendkívül szigorú szabályai vannak minden szereplőre nézve a rendszernek.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.

Hétfő délután kiderülhet, mekkora béremelést kapnak a NOKS- és technikai dolgozók

Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.