Újabb tanulmányi dokumentumait - például leckekönyvét és szociológusi oklevelét - tette közzé Semjén Zsolt...
Újabb tanulmányi dokumentumait - például leckekönyvét és szociológusi oklevelét - tette közzé Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kormány.hu portálon kedden. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI érdeklődésére ezt azzal indokolta, hogy "a plágiumvád tarthatatlansága után most annak híresztelésével próbálkozik a baloldali sajtó, hogy Semjén Zsolt a szociológia szakon majdnem megbukott a szakdolgozatával".
Havasi Bertalan leszögezte: a közzétett iratokból egyértelműen kiderül, hogy a szociológia szakdolgozat jó (4), megvédése jeles (5) minősítést kapott, a leckekönyv alapján pedig minden félévben jeles vagy kitűnő minősítést kapott Semjén Zsolt, és az ELTE által kiadott szociológus diplomájában is jeles (4,66) értékelés szerepel. "Ezt nehéz bukásnak nevezni, de a baloldali sajtónak még ez is sikerült" - értékelt a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
A nol.hu Semjén doktor közel járt a bukáshoz címmel jelentetett meg kedden egy cikket, amelyben azt írták: a Népszabadság úgy értesült, "a KDNP-s miniszterelnök-helyettes szociológiai szakdolgozatát – amelyet saját, a minap plágiumgyanúba keveredett disszertációját "újrahasznosítva" készített – az első opponens nem tartotta védésre alkalmasnak". Az ELTE szociológiai tanszékének vezetője által felidézett esetnek ugyanakkor nincs köze a plágiumvádhoz: a dolgozattal kapcsolatos, "szélsőségesen eltérő" értékelések inkább a speciális témaválasztás miatt születtek - tették hozzá.
Semjén Zsolt hétfőn teljes egészében közzétette 1990-ben kelt doktori dolgozatát és az átminősítéséről szóló hivatalos okiratot, valamint az ELTE-re, 1992-ben készített szociológia szakdolgozatát a kormányzati portálon azzal összefüggésben, hogy a hvg.hu vasárnap Plágiumgyanú Semjén Zsolt doktorija körül címmel közölt cikket, hétfőn pedig azt írta, hogy a KDNP-s politikus 1992-ben megvédett szociológusi diplomamunkája jelentős átfedést mutat az egy évvel korábban doktori fokozattal jutalmazott teológiai értekezésével. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője politikai provokációnak minősítette a portál közlését.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
