Nógrád megye sem marad felsőoktatás nélkül

Az Óbudai Egyetem telephelyet hoz létre Salgótarjánban, ahol 2017-ben elindítják a felsőoktatást. A megyei jogú város közgyűlése csütörtökön fogadta el az erről szóló javaslatot.

  • MTI

Az előzményekről Fekete Zsolt polgármester elmondta, 2014 őszén hívták életre a Salgótarjáni Felsőoktatási Kabinetet, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával ismét legyen felsőoktatási intézmény a városban és Nógrád megyében. A cél elérésére együttműködési megállapodást kötött az önkormányzat az Óbudai Egyetemmel. 2015 őszén pedig közösen indítottak felvételi előkészítő kurzust tizenegyedikeseknek matematikából és fizikából.

A csütörtökön elfogadott szándéknyilatkozat értelmében az Óbudai Egyetem a volt Nemzeti Szociális és Családpolitikai Intézet állami tulajdonban lévő épületében létesít telephelyet felsőoktatási, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének megvalósítása érdekében.

A telephelyen 2017 szeptemberében - vagy ha a jogszabályi környezet lehetővé teszi, már 2017 februárjában - indítják el a felsőoktatási szakképzést, figyelembe véve a helyi vállalatok igényeit is. Az önkormányzat tíz éven keresztül hozzájárul a telephely működéséhez.

Az ülésen Salgótarján képviselői egyperces néma felállással adóztak Fodor János emlékének. Az Óbudai Egyetem rektora hosszan tartó, súlyos betegség után életének 60. évében hunyt el.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.