Nincs Semjén-féle plágiumügy, és nem tudok arról, hogy az egyetem bármiféle vizsgálatot folytatna - jelentette ki...
Nincs Semjén-féle plágiumügy, és nem tudok arról, hogy az egyetem bármiféle vizsgálatot folytatna - jelentette ki Fokasz Nikosz, az ELTE szociológiai tanszékének vezetője szerdán az MTI-nek.
Az egyetemi tanár - akinek a miniszterelnök-helyettes a tanítványa volt - szerint a Népszabadság előző napi cikke alapján félreérthető kép alakult ki. Jelezte: éppen külföldi útjáról tért vissza, és nem tudott arról, hogy a nevével összekapcsolva jelenik meg írás.
Fokasz Nikosz úgy fogalmazott: a véleménye teljes egészében megegyezik Hiller István (MSZP), volt oktatási miniszter véleményével, aki azt mondta, hogy ez egy sikertelen felmelegítése egy korábbi kísérletnek. A dolog egy lapon sem említhető Schmitt Pál ügyével - jelentette ki. A tanszékvezető határozott álláspontja, hogy Semjén-féle plágiumügy nincs. Úgy fogalmazott: Semjén-ügy nincs, médiaügy van.
Az igazságkeresés álcája mellett politikai támadás indult valaki ellen. A politikai vita teljesen megengedett, lehet bárkit bírálni, és egy politikusnak ezt el is kell tudnia viselni. Ezt azonban nem kellene egy másik területhez kapcsolva igazságkeresésnek álcázni - vélte. Fokasz Nikosz azzal kapcsolatban, hogy az egyetem bármiféle vizsgálatot folytatna, azt mondta: erről nem értesült a kar vezetésétől, ugyanakkor ő ebben nem illetékes.
Megjegyezte: Semjén Zsolt a tanítványa volt, és nagyon jó emlékeket őriz róla, és ezt a véleményét akkor sem hajlandó megváltoztatni, ha esetleg azóta bizonyos konkrét politikai nézetekben az álláspontjuk "nem lenne azonos".
A szociológiai diplomamunkájáról elmondta: ritka, de nem rendkívüli, hogy két bíráló ennyire eltérően ítélje meg a dolgozatot, és az egyik elégtelent, a másik jelest adjon. Az ő témavezetői gyakorlatában is volt erre példa.
Nagyon sokszor műfaji problémák vannak, és Semjén Zsolt esetében, a tanszékvezető információi szerint, az elégtelent adó bíráló, azt kifogásolta, hogy döntően teológiai értekezés volt. Ez a szellemi teljesítményt nem feltétlenül minősíti - tette hozzá. Ugyanakkor ilyen esetekben az a gyakorlat, hogy kiadják egy harmadik bírálónak a dolgozatot, aki jóra értékelte azt.
Ezt követően a szóbeli államvizsgán Semjén Zsolt kiválóan megfelelt, és minden kérdésre érdemben válaszolt - hangsúlyozta. Fokasz Nikosz a politikus doktori munkájára is kitért, és azt mondta: egy bírálat nem abból áll, hogy agyondicsérik a jelöltet, és ezután bocsátják tovább. A bírálók alapos észrevételeket tesznek, ezzel tisztelik meg a jelöltet, hogy miben lehet javítani a dolgozatot.
Semjén Zsolt hétfőn közzétette 1990-ben kelt doktori dolgozatát és az átminősítéséről szóló hivatalos okiratot, valamint az ELTE-re, 1992-ben készített szociológia szakdolgozatát a kormányzati portálon azzal összefüggésben, hogy a hvg.hu vasárnap Plágiumgyanú Semjén Zsolt doktorija körül címmel közölt cikket, hétfőn pedig azt írta, hogy a KDNP-s politikus 1992-ben megvédett szociológusi diplomamunkája jelentős átfedést mutat az egy évvel korábban doktori fokozattal jutalmazott teológiai értekezésével. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője politikai provokációnak minősítette a portál közlését.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem állásfoglalása szerint jogosan minősítették át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes korábbi tudományos fokozatát PhD-vé. A nol.hu Semjén doktor közel járt a bukáshoz címmel jelentetett meg kedden egy cikket, amelyben azt írták: a Népszabadság úgy értesült, "a KDNP-s miniszterelnök-helyettes szociológiai szakdolgozatát – amelyet saját, a minap plágiumgyanúba keveredett disszertációját "újrahasznosítva" készített – az első opponens nem tartotta védésre alkalmasnak". Az ELTE szociológiai tanszékének vezetője által felidézett esetnek ugyanakkor nincs köze a plágiumvádhoz: a dolgozattal kapcsolatos, "szélsőségesen eltérő" értékelések inkább a speciális témaválasztás miatt születtek - tették hozzá.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Egy olvasóteret is elneveztek a tiszteletére. Pénteken a Krasznahorkai-év részeként díszdoktorrá avatták a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót egykori iskolájában, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az avatással párhuzamosan megnyílt a Krasznahorkai Olvasótér is a Trefort-kerti könyvtárában – számolt be róla az MTI.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
