Nagy a feszültség az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) felsőoktatásért felelős államtitkárságán, a szakemberek sorra állnak fel, és hagyják ott az államtitkárságot - írja a Népszava, amely úgy tudja, Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár nemsokára távozik, helyére a helyettes államtitkár, Maruzsa Zoltán kerülhet.
A Népszava információi szerint a jelenlegi felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, Maruzsa Zoltán minősíthetetlen hangnemben beszél beosztottaival, ezért az államtitkárságon magas a hivatalnoki elvándorlás, a jelenlegi államtitkárról, Palkovics Lászlóról pedig már múlt időben beszélnek.
A lap úgy tudja, Palkovics legfeljebb két évre vállalta a megbízatást, azonban elődjéhez hasonlóan a szakmai munka mellett szembe kellett néznie helyettesének politikai ambícióival. Minden ott folytatódott, ahol korábban abbamaradt. Minisztériumi források szerint már az előző államtitkár megpróbálta helyettesét, Maruzsa Zoltánt - annak szakmai alkalmatlansága miatt - felmondásra bírni, végül azonban Klinghammer István maradt alul. Bár az államtitkár élvezte a miniszterelnök bizalmát, a háttéralkuk után mégsem hosszabbították meg az ELTE egykori rektorának államtitkári megbízatását.
A Népszava szerint az államtitkárságról folyamatosan távolítják el a szakembereket, így távozott a tudománypolitikai főosztály vezetője, Kardon Béla is. Az elbocsátásnak szakmai oka nem volt. Minisztériumi források szerint Palkovics hamarosan félreáll, az utód pedig Maruzsa Zoltán lesz, a helyettes államtitkári székbe pedig Solti Péter kerül, aki jelenleg az intézményirányítási és finanszírozási rendszer kialakításáért felelős miniszteri biztos, és szintén Maruzsa bizalmasa.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
