Nem okoz gondot a testnevelésin a leégett csarnok: régészek vizsgálják a maradványokat

Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora szerint a különböző felajánlásoknak köszönhetően maradéktalanul meg tudja valósítani az intézmény a mintatantervben foglaltakat annak ellenére, hogy október közepén leégett az atlétikai csarnoka.

  • MTI
Fibec Zoltán / Testnevelési Egyetem / Facebook

A rektor a hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, a környező iskolák, a XII. kerületi önkormányzat, a szakszövetségek, a Syma Csarnok, a Budapesti Műszaki Egyetem, valamint a sportklubok segítsége lehetővé tette, hogy a tanév második felében fennakadás nélkül folytatódjon az oktatás.

Kapcsolódó cikkeink

Díszdoktor lett Mocsai Lajos

Leégett a Testnevelési Egyetem csarnoka

A sportkórházba is beköltözni a Testnevelési Egyetem

Mocsai hozzátette, a leégett csarnok bontási és takarítási munkái már elkezdődtek, mivel lezárult a közbeszerzési eljárás. Jelezte: régészcsoportot kértek fel a tűzben megégett sportolói kézlenyomatok vizsgálatára, s kiderült, hogy a 166-ból több mint száz rekonstruálható állapotban van.

A rektor azt mondta, az atlétikai csarnok helyére emlékparkot és uszodát terveznek, új sportcsarnok nem épül a területen.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.