A legnépesebb állam legnépesebb egyetemén ötből egy hallgató az éhezés szélén él.
Megdöbbentő adatokkal szolgált egy frissen összesített felmérés a Kalifornia Állami Egyetem 460 ezer hallgatójáról: 10-ből 1 hallgató hajléktalanként él - írja a Los Angeles Times. Az állami egyetemek jelenthetik a kiugrási lehetőséget a szegényebb családból származók számára, így sokan mindent elkövetnek a diplomájukért. Az amerikai ösztöndíjak az egyik legmagasabbak, ráadásul az ottani diákhitel sem a legkedvezőbb, így ott spórolnak, ahol tudnak: 5-ből 1 hallgató nem jut hozzá elegendő ételhez.
A még részletesebb adatok feldolgozása még zajlik, céljuk, hogy megértsék és feltárják az okait, hogy miért jelentkezik ilyen probléma az állami egyetem 23 kampuszán, illetve a megoldási javaslatokon is 150 fős kutatógárda dolgozik.
| Az ingyenes dán oktatás is termeli a hajléktalan hallgatókat |
| Mint korábban beszámoltunk róla, Dániában a széleskörű, más európai uniós országok fiataljai számára is ingyenes felsőoktatás miatt Koppenhágában minden tanév elején megrohanják az albérleteket és kollégiumokat a hallgatók. Tömegek maradnak le a lakásokról, így sokan hónapokat is az utcán töltenek sátrakban, míg nem találnak tisztes albérletet. |
A portál bemutatott egy felvételt is az egyik ilyen hallgatóval, Louis Tsa egy autóban él a tanulmányai kezdete óta. A hátsó ablakokra motiváló szövegeket és fotókat ragasztott fel. A kocsiban nem tarthat magánál romlandó ételeket, így vagy a frissen vett ételeket fogyasztja, vagy valami tartósat - végeredményben vegetáriánus lett, mert nem engedhette meg magának a húsfogyasztást. Igyekszik nem felkelteni magára a környező lakók figyelmét, a WC-zni is a kocsiban szokott, fürdeni pedig a strandi nyílt zuhanyzóban.
Tsa ráadásul nem is kezdő, hanem PhD-hallgató, kutatási témája a napenergia felhasználását érinti. Egy közeli épület ingyenes wifijét használja, hogy dolgozni tudjon. A hét során 40 órát dolgozik, hogy óvóhelyet alakítsanak ki hajléktalan fiataloknak, munka után tanul. Mikor ellátogattak a stábbal az egyetemre, épp találtak egy alvó hajléktalan egyetemistát az előtérben.
A kutatásban szerepet vállaló Rashida Crutchfield szerint sok hallgató azért sem kér segítséget, mert szégyellik lakhatási körülményeiket. Crutchfield megjegyezte, hogy sokan, akik a kocsijukban élnek vagy couchsurfing-et használnak (ingyenesen laknak magánszemélyeknél, akik felajánlanak egy szobát vagy kanapét néhány éjszakára), pontosan a szégyen miatt el sem ismerik, hogy hajléktalanok lennének.
Összesen 56 ezer hajléktalan hallgatóról tudnak az Amerikai Egyesült Államok 9. leggazdagabb államában.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
