A műkereskedelmi közegbe is bevezetik a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) hallgatóit - közölte az intézmény tanszékvezetője az M1 vasárnap esti műsorában.
Szurcsik József grafikusművész elmondta: bíznak benne, hogy minden egyetemista megtalálja a számítását. Mivel nehéz megélni a képzőművészetből, különböző csatornákat akarnak kinyitni a fiatalok előtt. Példaként említette a műkereskedelem mellett a IV. Székelyföldi Grafikai Biennálét.
Tájékoztatása szerint az MKE egy korábban nem létező díjat ajánlott fel a biennáléra. Ez nem pénzjutalmat jelent, hanem szereplési lehetőséget: a zsűri által kiválasztott művész a 2017-2018-as tanévben önálló tárlatot rendezhet az egyetem egyik jelentős kiállítási helyszínén.
Szurcsik József megjegyezte, hogy a díj a magyar képzőművészeti oktatást is reklámozza.
A IV. Székelyföldi Grafikai Biennáléra 41 ország 507 művésze nyújtott be pályázatot 1238 alkotással, a világ szinte minden tájáról, még Óceániából is - sorolta a tanszékvezető. A művek magas színvonalúak, és közülük sok ötvözi a számítógépes és a klasszikus technikákat, ezért méltó helyet kaphat a kortárs művészeti gyűjteményekben - mondta Szurcsik József.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
