"Négy-ötször akkora tandíjat fizettetnének velünk, mint öt éve"

„Aki külföldön vállal munkát, fizetheti vissza tanulmányai árát.

  • Szabó Fruzsina

„Aki külföldön vállal munkát, fizetheti vissza tanulmányai árát. Nagyon remélem, hogy Gábor Dénessel és más Nobel-díjasainkkal is posztumusz megfizettetik a tanulópénzt” – így kommentálta a kormány felsőoktatási terveit Papp Réka Kinga, a májusban alakult Hallgatói Hálózat nevű diákszervezet tagja az Egymillióan a magyar sajtószabadságért mozgalom kormányellenes tüntetésén.

További képekért kattints
Túry Gergely

A demonstráció délután három órakor kezdődött az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, a hvg.hu tudósítóinak becslése szerint több tízezren vettek részt a rendezvényen, amely nem sokkal öt óra előtt ért véget.

Tandíj, önköltséges képzés és hallgatói szerződés

„Öt évvel ezelőtt Gyurcsány Ferenc tandíjtervezetét egy olyan népszavazás söpörte el, amelyet a mostani kormánypárt kezdeményezett. Most ugyanez a párt kidolgozott egy felsőoktatási koncepciót, amelynek értelmében legalább négyszer-ötször akkora tandíjat fizettetnének a hallgatókkal, mint öt éve” – mondta Papp Réka Kinga, aki szerint a kormány intézménybezárásra és oktatók elbocsátására készül, így diákok ezrei veszíthetik el a lehetőséget, hogy valaha egyetemen vagy főiskolán tanulhassanak.

„A nemzeti együttműködés jegyében, hogy kimutassuk szolidaritásunkat a devizahitelesekkel, ösztöndíj helyett diákhitelt kapnának, hogy mi is eladósodhassunk egész életünkre” – tette hozzá a Hallgatói Hálózat tagja, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a Szegedi Tudományegyetem nyolcvan hallgatója jelenleg is éhségsztrájkkal tiltakozik a felsőoktatási tervek ellen a bölcsészkar nagyelőadójában.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.