A kormány célja, hogy a természettudományos képzésre helyeződjön a magyar felsőoktatás hangsúlya - jelentette ki...
A kormány célja, hogy a természettudományos képzésre helyeződjön a magyar felsőoktatás hangsúlya - jelentette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden a Tudományos Hasznos Emberi (THE) elnevezésű program budapesti megnyitóján.
Navracsics Tibor a programról azt mondta: újabb bizonyítékát láthatják annak, hogy ha a magánszféra és az állam összefog a közös jó érdekében, az nagyon eredményes lehet. Szerinte ehhez az is kell, hogy a kedden útjára indított program a tanév végéig több mint 30 középiskolába eljusson. Mint fogalmazott, ez esély arra, hogy Magyarország szellemileg versenyképes országgá váljon, hiszen a gazdasági versenyképesség alapja, "hogy okosabbnak kell lennünk a többi európai országnál".
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a kormány határozott célja, hogy a természettudományos képzés, a mérnökök, az informatikusok képzése és az ezzel foglalkozó kutatások megvalósításához szükséges szakemberek képzése a jövőben erősödjön, azaz a természettudományos képzésre helyeződjön a magyar felsőoktatás hangsúlya.
A THE program három éve kezdődött, célja, hogy előadásokon, látványos kísérleteken keresztül bemutassa a középiskolásoknak a természettudományokat, felkeltse irántuk az érdeklődést.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
