Tizenöt évi kényszermunkára ítélték szerdán Észak-Koreában azt az amerikai diákot, aki január elején egy csoporttal turistaúton járt az országban, és "államellenes" bűncselekmény vádjával letartóztatták - jelentette a Hszinhua kínai hírügynökség.
A 21 éves Otto Warmbier - nem sokkal azelőtt, hogy a turistacsoport elutazott Phenjanból - ellopott egy észak-koreai politikai propagandaplakátot szállodájának abból a részéből, amelyet kizárólag a személyzetnek tartottak fenn.
Ez Észak-Koreában államellenes bűntettnek számít. A diák a phenjani Yanggakdo International Hotelben szállt meg. Már a repülőtéren volt, hogy Kínába utazzon, ott vonták félre a biztonsági ellenőrzésnél. A turistacsoport várt volna rá, de felszólították a csoport többi tagját, hogy szálljon fel a repülőgépre. A gépen egy észak-koreai tisztségviselő azt mondta, hogy Warmbiert "kórházba szállították".
Az utazási iroda később tudta meg, hogy a diákot őrizetbe vették. Warmbier február végén megjelent a helyi sajtó előtt Phenjanban, beismerte "államellenes" bűnét, és bocsánatért esedezett.
Korábban is előfordult, hogy az Észak-Koreában őrizetbe vett külföldiek nyilvánosan beismerték azokat a bűnöket, amelyekkel a hatóságok vádolták, de vallomásukat később, szabadon engedésüket követően visszavonták.
Phenjan azt állítja, hogy Warmbier a washingtoni kormányzat "hallgatólagos támogatásával és befolyása alatt" követte le a bűncselekményt. Észak-Korea gyakorta tartóztat le turistaként az országba látogató nyugati állampolgárokat. Az Egyesült Államok és Kanada nem is ajánlja, hogy állampolgárai a kommunista országba utazzanak.
Észak-Koreában raboskodik egy kanadai lelkész is, akit életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéltek felforgatás vádjával. A 60 éves, dél-koreai születésű Hyeon Soo Limet, aki a Fény Koreai Presbiteriánus Egyház torontói lelkésze, tavaly december közepén ítélték el, szintén államellenes bűncselekmények vádjával. A lelkész tavaly januárban utazott Észak-Koreába, ahol rendszeresen segítette egy szanatórium, egy csecsemőotthon és egy árvaház munkáját. Korábban már több mint százszor járt az országban.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
