A Magyar Egészségügyi Társaság (MET) tiltakozik az orvosi egyetemek és klinikáik szétválasztása ellen - közölte...
A Magyar Egészségügyi Társaság (MET) tiltakozik az orvosi egyetemek és klinikáik szétválasztása ellen - közölte Kellermayer Miklós, a szervezet elnöke hétfőn. Mint kifejtették: Magyarországon a hagyomány és a két-három milliós régiók elhelyezkedése miatt négy önálló orvostudományi egyetem, egyetemi központ (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) működtetése célszerű.
A MET szerint ha ezeket szétszakítanák, valamelyik egységét leválasztanák róla, "működésképtelenné válnának, ami beláthatatlanul nagy tragédiát eredményezne" - írta a húsz éve megalakult szervezet, amelynek célja, hogy a világon élő összes magyar anyanyelvű orvost, gyógyszerészt és egészségügyi dolgozót összefogja.
A közleményben hangsúlyozták, hogy minden egyes orvostudományi-egészségtudományi egyetem az államilag finanszírozott orvostudományi kutatások központja. A hozzájuk tartozó régióban a progresszív betegellátásért felelős csúcsintézményként a kapcsolt oktatókórház hálózatával biztosítja az adott régióban élők igazságos betegellátását és az orvostanhallgatók, szakorvosok, valamint az egészségügyben dolgozó nem orvos diplomások teljes körű képzését.
"Önálló orvostudományi-egészségtudományi egyetemek, egyetemi központok és a hozzájuk kapcsolt kórházi hálózat nélkül egyetlen országban sem biztosítható se az igazságos betegellátás, se a szükséges képzés" - írta a szervezet.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
