Itthoni karriert kínál a kormány a Nagy-Britanniában végzett magyaroknak, ám a felmérések szerint nem azért mennek el, hogy aztán egy percet se dolgozzanak kint.
A kormány Nagy-Britanniában tartott karriernapokat kint tanuló magyar egyetemisták számára. Az MTI beszámolója szerint a találkozót a Cambridge-i Magyar Diákszövetség szervezte az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) tartozó Új Nemzedék Központ (ÚNK) támogatásával és együttműködésével.
Novák Katalin, aki jelen volt a vasárnapi cambridge-i rendezvényen is, a konferencia tapasztalatait összegezve az MTI-nek elmondta: a részt vevő vállalatok képviselői bemutatták, milyen sok Magyarországon a karrierlehetőség, így a Nagy-Britanniában tanuló egyetemistáknak érdemes mérlegelniük a magyarországi elhelyezkedés lehetőségét is, amikor szakmai jövőjükről döntenek. Nagy nemzetközi cégek is jelen vannak az országban, és sokan várják a tehetséges, nyelvet beszélő, világot látott magyar fiatalokat.
Bár a konferencia a beszámoló szerint teltházas volt, kérdéses, hogy mennyi fiatal tér haza, legalábbis a felmérések fényében nehéz dolga van a kormánynak.
Nemrég írtunk egy kutatásról, mely arról kérdezte a középiskolásokat, hogy miért mennének külföldi egyetemre. A nyilatkozó diákoknál a legfontosabb érvek a magasabb várható jövedelem és a könnyebb elhelyezkedés volt. Ebből tehát arra lehet következtetni, hogy a diplomaszerzés utáni karrierjüket is kint képzelik el.
Ráadásul egy friss Tárki-felmérés szerint a diákoknak 67 százaléka vágyik külföldre, de a diplomások (akik jellemzően hamarabb és jobb fizetéssel helyezkednek el, mint akik nem szereztek felsőfokú végzettséget) közül is minden ötödik fiatal elhagyná az országot.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
