Texasi Egyetem 2,2 millió dollárért (589,3 millió forint) vásárolta meg Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író értékes archívumát az író családjától.
Az austini egyetem központi irodalmi archívuma, a Harry Ransom Központ novemberben nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni, mennyit fizetett a tavaly elhunyt író írásait és tárgyi emlékeit felölelő gyűjteményéért, köztük a Száz év magány című regény kéziratanyagáért. Arra hivatkozott, hogy az ár felfedése veszélyeztetné a jövőbeni vásárlásokról folyó tárgyalásokat.
Az AP amerikai hírügynökség keresete alapján a főügyész február 19-én úgy döntött, hogy az intézménynek fel kell fedni a vásárlásról kötött szerződést. Jen Tisdale, az archívum szóvivője szerdán közölte, hogy 2,2 millió dollárt fizettek, ám az egyetem egyelőre nem hozta nyilvánosságra a szerződést.
A megvásárolt Márquez-gyűjtemény több mint 50 év kéziratait öleli fel, köztük tíz könyvet, illetve azt a beszédet, amelyet a szerző a Nobel-díj átvételekor mondott 1982-ben. Az archívummal Márquez több írógépe és számítógépe, fotóalbuma és emlékkönyve is az egyetemhez került. A gyűjtemény írott anyaga zömmel spanyol nyelvű. A Texasi Egyetem könyvtára a teljes anyag egy részének digitalizálását tervezi, hogy könnyebbé tegye a hozzáférést.
A Harry Ransom Központ számos értékes archívumot vásárolt meg az elmúlt években, és mindig feltárta, mennyit fizetett értük. 2005-ben 5 millió dollárért szerezte meg Bob Woodward és Carl Bernstein újságíróknak a Watergate-botrányról írt cikksorozatát, dokumentumait. 2,5 millió dollárt fizetett Norman Mailer amerikai író archívumáért 2008-ban és 1,5 millió dollárért szerezte meg J. M. Coetzee Nobel-díjas író irodalmi hagyatékát 2011-ben.
A Ransom Központban található olyan irodalmi nagyságok archívuma, mint William Faulkner és James Joyce. Samuel Beckett, T. S. Eliot, Ernest Hemingway és John Steinbeck Nobel-díjas írók számos kéziratát is a központ őrzi.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
