Palkovics László erről a Magyar Felsőoktatás 2014 – Fokozatváltásra várva? című szerdai konferencián beszélt a fővárosban. Jól-rosszul, de lezajlott és befejeződött a felsőoktatás rendszerváltása – állapította meg az államtitkár. A beiratkozott hallgatók száma a négyszeresére nőtt, ez a képzettségi szint meghatározó a munkaerő-piacon, ugyanakkor a felsőoktatásban az állami kiadások mértéke alacsony, a GDP 0,6 százaléka – fejtette ki. 

A felsőoktatás átalakítása bonyolult, lassú folyamat, de most olyan hétéves időszak elején vagyunk, amikor adottak a pénzügyi feltételek, hogy a források hatékony felhasználásával minőségi fejlődést lehessen elérni el az oktatás és a tudományos kutatás területén - jelentette ki.

A felsőoktatási államtitkár azt mondta, hogy a pedagógiai, az orvos-, a gazdasági, a matematikai, a természettudományos, a műszaki és az agrárképzésben beavatkozásra van szükség. Fontos az is, hogy növeljék a hallgatókkal szembeni követelményeket, bevezetik a kompetenciamérést, és létre kell hozni rövid képzési formákat a lemorzsolódók számára. Megerősítette, hogy mérni fogják az oktatói teljesítményt és megteremtik a versenyképes bérezés feltételeit is. 2023-ra a külföldi részképzésben részt vevők aránya 10,41 százalékról 20 százalékra nő - közölte. Szorgalmazta az alap- és az alkalmazott kutatás szétválasztását is. Palkovics László szerint probléma továbbá, hogy doktori fokozatot az ilyen képzésbe felvett hallgatók 23 százaléka szerez csupán.

Világos profilú intézményeket hoznak létre, biztosítják az átmenetet a szakképzésből, új képzési szerkezetet és alapképzési típust alakítanak ki - mondta, példaként az üzemmérnököt és az üzemgazdászt említve. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések elkezdődtek az egyetemekkel - tette hozzá. 

Az intézményrendszer átalakításáról szólva kiemelte: át kell tekinteni, hogy adott esetben mit jelent az összevonás vagy a karok áthelyezése, és mindezt megfontoltan kell tenni. Jelenleg alapvetően az állami források biztosítják a finanszírozást, alig jelennek meg a direkt kutatás-fejlesztési források, illetve az adományok. E téren a kormánynak és az intézményeknek egyaránt lesznek feladataik. 

Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke arról beszélt, évek óta várja a felsőoktatás, hogy végre egy egységes stratégia mentén működjön a terület, átláthatóan és megfelelően finanszírozva. Felidézve a stratégia elfogadását hozzátette: a kancellári rendszer önmagában nem jó vagy rossz, a körülvevő szabályok, valamint a funkciót betöltők képességei és hozzáállása határozzák meg a minőségét. 

A kiválasztás szinte politikai kérdés lett, sok elemzés rámutatott a kiválasztottak többségének politikai beágyazottságára - fogalmazott. Az egyetemekre jól felkészült menedzserek kellenek, akik értik egy-egy intézmény működését, de a kiválasztás során – az ígéret ellenére – a rektorok nem kaptak szerepet, nem volt szempont, hogy a jelölt ismerje a felsőoktatást, az intézményt - mondta Bódis József. Az első tapasztalatok nagyon vegyesek, a kancellárok jelentős része intellektuálisan nem készült fel a feladatra - fogalmazott.

A rektori konferencia elnöke jelezte: örültek a doktori képzés átalakításának, és annak, hogy elfogadták az országos kreditalapú elszámolási rendszert. Az állam változatlan szerepvállalását ugyanakkor nem tartja pozitívumnak. Németországban hatvan százalékkal nőttek a ráfordítások - mondta, hozzáfűzve: ha az autógyártásban példa, legyen a felsőoktatásban is az.

Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora felidézte: két éve azt mondta, válságközeli helyzetben van a felsőoktatás, és hiányolta a világos kormányzati szándékot, a stratégiát, tavaly pedig azzal zárta gondolatait, hogy már látszik a fény az alagút végén. Mostanra kifelé tartanak az alagútból - fogalmazott -, egyre világosabb a kép, elkészült végre a felsőoktatási stratégia, ami az elmúlt esztendő legfontosabb eseményei közé tartozott. Ugyanakkor minden a megvalósításon múlik – emelte ki a rektor, aki szerint nagy probléma a finanszírozás kérdése és az életpályamodell hiánya. 

Temesi József, a BCE Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjának alapító tagja kiemelte: a felsőoktatás egészére kiterjedő országelemzések és rangsorok Magyarországot általában a középmezőnybe sorolják. Kifejtette: a pénzügyi autonómiát nézve a 6. helyre került Magyarország, a szervezeti és a személyzeti autonómiát tekintve ugyanakkor az alsó harmadban szerepel a 28 rangsorolt közül. Ez a gazdasági fejlettségnek megfelel ugyan, de enyhén romló tendenciát mutat. Kitért arra is, hogy Magyarország azon államok közé tartozik, ahol minden számítás szerint a legerőteljesebben csökkentették az intézményi támogatást.