Huszonegyezer dollárt, vagyis átlagosan 4,8 millió forintos diákhitel-tartozást halmoznak fel az amerikai...
Huszonegyezer dollárt, vagyis átlagosan 4,8 millió forintos diákhitel-tartozást halmoznak fel az amerikai egyetemisták – számolt be a Huffington Post.
A New York-i Federal Reserve Bank adatai szerint a pályakezdők adóssága megduplázódott az elmúlt hét évben. A friss diplomások kétszer annyival tartoznak bankoknak és cégeknek, mint 2005-ben.
Az okok többé-kevésbé egyértelműek: egyre kevesebb család tudja önerőből finanszírozni az egyetemet, ráadásul az ösztöndíjas helyek száma is csökkent. Míg korábban a hallgatók 45 százaléka kapott ösztöndíjat, ma már csak 35 százalékuk kap tandíjkedvezményt vagy valamilyen juttatást. Akad, aki még hetvenévesen is a diákhitelt törleszti – összefoglalónkat itt olvashatod.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
