Miért tüntetett a Hallgatói Hálózat? Ezt gondoljátok az egyetemfoglalásról

A hét felsőoktatási eseménye a Hallgatói Hálózat szerdai tüntetése és az ELTE jogi karának "elfoglalása" volt. Van, aki egyetért az egyetemistákból és oktatókból álló csoport követeléseivel, mások nem értik, miért vonultak utcára a diákok. A kommentekből válogattunk.

  • Eduline

Eddig sem lehetett "ketteskékkel" egyetemre menni, legalábbis nem államilag finanszírozott képzésre: volt, ahol hatszoros volt a túljelentkezés és így magasak a ponthatárok. Én kitűnőre érettségiztem, és addig is majdnem kitűnő voltam, két emelt szintű érettségim és nyelvvizsgám volt - pedig már a középiskola mellett is dolgoztam -, mégis éppen hogy befértem az államilag támogatott képzésre. Most nem férnék. Elfogadhatatlannak tartom, hogy míg a gazdagabb rétegek könnyedén kifizetik a különórát, a nyelvvizsga díját, a tandíjat, a szegényebb fiatalok, akiket a családja nem tud támogatni, önhibájukon kívül még hátrányosabb helyzetbe kerülnek. Vagy nem tudnak nekik tetsző pályát választani a keretszámcsökkentések miatt (amelyek pont a piaci igényekkel szembe mennek). Vagy állami támogatottként még inkább lemaradnak azokkal szemben, akik a diploma után külföldre mehetnek egy időre. Vagy a diákhitel miatt ismét csak kevesebb pénzük marad. A már bejutottak pedig egy dologért tüntetnek: a többiekért!

Egyébként a keretszámváltozás nem is hat ki a már bejutottakra. Akkor ők miért is tüntetnek?

"Egyébként a keretszámváltozás nem is hat ki a már bejutottakra. Akkor ők miért is tüntetnek?" Miért?! Feltételezem, szolidaritásból!

Ez elképesztő! Én levelezőn végeztem a tanulmányaimat munka mellett, és bár 435 pontom volt, fizetős közgáz képzésre tudtam csak járni. Persze azt eddig is tudtam, hogy ha gépészmérnöknek jelentkeztem volna, akkor lett volna A-L-Á képzés, de ezen a szakon nincs, ahhoz pedig, hogy gépészmérnök legyek, már a középiskolában is tudatosan a fizikára és erős matekra kellett volna készülnöm. Mivel ezt egy beruházásnak tekintettem, felvettem a diákhitelt is, most fizetem is vissza. De a mostani diákok meg ez ellen tüntetnek? Ők nem akarnak fizetni. Nem akarnak dolgozni, de nem is akarnak hitelt felvenni. Akkor mit akarnak? Mindent ingyen megkapni? És még a felvételi keretszámok ellen tüntetnek? Ez felháborító! Miért nem akarnak mindjárt havi 200 ezret kapni, hogy tanulnak?

Egyeseknek - látom - tényleg nagyon fáj, hogy így már nem lehet itthon tök ingyen tanulni, aztán kimenni külföldre dolgozni. Én is idén jelentkezem, de nem állok ki hisztizni a térre azért, mert nem akarnak ingyen tanítani. Másrészt meg van egy olyan érzésem, hogy a következő kormány első intézkedése amúgy is az lesz, hogy rögtön eltörli ezt az egészet.

Egyetértesz? Nem értesz egyet? Írd meg kommentben. Saját történeted van? Küldd el az [email protected]!

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.