Milyen kezdő fizetésre számíthatnak a pályakezdő informatikusok? Megjelent a 2013-as diplomás-pályakövetés adatait összegző tanulmány.
A diplomás-pályakövetési rendszer 2013-as adatai szerint az informatikus végzettségűek átlagosan havi nettó 231 510 forintot keresnek, a külföldön munkát vállaló friss diplomások pedig ennél is többet, havi nettó 248 050 forintot visznek haza (a megkérdezettek 8,7 százaléka dolgozik külföldön). Ez csaknem 40 százalékkal magasabb az átlagos, 168 400 forintos pályakezdő fizetésnél, és 18-19 százalékkal magasabb a műszaki (195 370 forint) és a gazdaságtudományi területen (193 450 forint) várhatónál.
Tovább árnyalja a képet a foglalkozások szerinti bontás: a szoftverfejlesztők keresnek a legjobban, átlagosan 258 110 forintot, de az informatikairendszer-elemzők is átlagosan havi 239 180 forintot visznek haza, míg a rendszergazdák az informatikai végzettek átlagához képest kevesebbet keresnek, havi 184 340 ezer forintot.
Igaz, az informatikai területen a legnagyobb a nemek közti fizetési különbség. Bár minden területen jobban keresnek a férfiak, mint a nők - átlagosan havi 50 ezer forinttal, tehát 33 százalékkal többet visznek haza -, az informatikai területen a diplomás férfiak átlagosan havi 242 200 forintot keresnek, míg a nők 178 130 forintot.
| Honnan származnak az adatok? |
| A 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben végzett hallgatóknak egy online kérdőívet kellett kitölteniük. A diplomás-pályakövetési rendszer 2013-as tanulmányában a felsőoktatási intézmények közül csak azoknak az adatait tették közzé, ahol a válaszadási arány meghaladta a tíz százalékot. A felmérésben összesen 24 233-an vettek részt. |
Az informatikai diplomások körében nagyon alacsony a pályaelhagyók aránya. Csupán 10,8 százalékuk végez olyan munkát, amelyhez nem lenne szükség diplomára, ez alacsonyabb, mint az orvos- és egészségtudományi (11 százalék), illetve a műszaki területen (13,5 százalék), de magasabb, mint a jogi (7,8 százalék) területen.
Magas azoknak az aránya, akik a saját szakterületükön (30,1 százalék) vagy kapcsolódó szakterületen (61,9 százalék) helyezkednek el, és csupán 6,2 százalékuk dolgozik egészen más területen. Összehasonlításképpen: a bölcsészet- és a sporttudományi szakokon végzettek 27 százaléka helyezkedik el egészen más területen, míg az orvosi és a jogi képzéseken ez az arány csak 5-7 százalék. Mennyit ér a bölcsészdiploma és a jogi diploma?
Az informatikai végzettségű pályakezdők között kevés a munkanélküli, csupán 3,6 százalékuknak nem volt állása a kutatás idején. A teljes tanulmányt itt érhetitek el.
| Intézményi adatok |
Több informatikai képzést természettudományi, gazdaságtudományi vagy épp műszaki szakokkal közös karokon indítják, így - mivel az intézmények kari adatai félrevezetőek lehetnek - mi csak néhány olyan kart emelünk ki, ahol "tisztán" informatikusképzés zajlik. Ha kíváncsiak vagytok a többi intézmény adataira is, itt nézhetitek meg. A Debreceni Egyetem Informatikai Karán végzettek átlagosan havi nettó 193 400 forintot keresnek. Az elhelyezkedéshez átlagosan 2,98 hónapra volt szükségük, a megkérdezettek 8,1 százaléka munkanélküli. 9,2 százalékuk dolgozik más szakterületen, és 10,1 százalékuk diplomát nem igénylő munkakörben. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar végzettjei körében 3,5 százalékos a munkanélküliség, és átlagosan 2,33 hónap alatt találnak munkát. Csupán 3,8 százalékuk helyezkedik el a saját szakterületén kívül, de 13,8 százalékuk olyan munkát végez, amelyhez nincs szükség felsőfokú végzettségre. Ennek ellenére az ELTE többi karához képest kimagasló fizetéssel, átlagosan havi nettó 257 180 forintos számolhatnak. Az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának friss diplomásai közül mindannyian szereztek munkát, átlagosan 2,4 hónap alatt. Csupán 1,4 százalékuk nem a saját szakterületén helyezkedett el, és alacsony, 6,8 százalékos azoknak az aránya is, akik felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakört töltenek be. Átlagosan havi nettó 258 920 forint a jövedelmük. |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
