Egyre kevesebben gondolják úgy az Egyesült Államokban, hogy az egyetem jó befektetés, hogy a tanulásba fektetett pénz...
Egyre kevesebben gondolják úgy az Egyesült Államokban, hogy az egyetem jó befektetés, hogy a tanulásba fektetett pénz és energia megtérül. Ma már csupán a felnőtt lakosság fele hisz abban, hogy megéri diplomát szerezni – adta hírül a Huffington Post.
A Financial Security Index nevű oldal országos felmérése szerint 2008-ban tízből nyolc amerikai vélte jó befektetésnek az egyetemi tanulmányokat, ma már mindössze 53 százalékuk hisz a diploma értékében.
A magas diákhitel-tartozások is egyre többeket elkeserítenek. Míg tavaly a válaszadók mindössze egyharmada nevezte túlzásnak a 20 ezer dolláros, azaz 4,6 millió forintos adósságot, ma már 41 százalékuk gondolja át terveit az összeg hallatán.
A tények azt mutatják, hogy egyetemi diplomával még mindig könnyebb biztos álláshoz jutni, mint érettségivel. 2010-ben a meghirdetett állások 62 százalékához kérték az oklevelet, szakértők szerint ez az arány folyamatosan nő. Melyik diplomával lehet a legtöbb pénzt keresni külföldön? Összefoglalónkat itt olvashatod.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
