Habos isler és túrórúd - mutatjuk korábbi évek feladatlapjait a matekérettségin
A májusi matekérettségi szerkezete idén ugyanaz lesz, mint az előző években, ezért a tavaszi szünetben érdemes otthon „majdnem élesben” gyakorolnotok.
MTI / Kovács Attila
„A doktori eljárás – a fent részletezett eljárási hiányosságokkal ugyan, de – formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának. A dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze. A Testnevelési Egyetem szakmai hibát vétett, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak” – áll a Semmelweis Egyetem Tényfeltáró Bizottságának összefoglalójában, amelyet egy nappal a megjelölt határidő előtt hoztak nyilvánosságra.
A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy Schmitt Pál Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című doktori értekezéséből körülbelül 180 oldal szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev sportkutató öt évvel korábbi tanulmányával. Később az is kiderült, hogy 17 oldalt Klaus Heinemann német szakember 1991-es tanulmányából vett át az államfő, március elején újabb részletek forrását azonosította a hvg.hu.
Sem idézőjelet, sem lábjegyzetet nem használt
A Testnevelési Egyetem jogutódja, a Semmelweis Egyetem január 25-én állított fel bizottságot a plágiumvád kivizsgálására. A bizottság háromoldalas, kedd délelőtt nyilvánosságra hozott összefoglalójában az áll, hogy Schmitt Pál valóban nem utalt a forrásmunkákra, „nem használt a szövegben idézőjeleket, szövegközi szerzői név megadását, lábjegyzetet vagy végjegyzetet, ez egyébként azért is zavaró, mert az értekezés végén feltüntetett irodalomjegyzék forrásmunkaként történő felhasználásának beazonosítása nehéz”.
A Schmitt-jelentés
mediasarok.sote.hu
A bizottság megállapította, hogy a dolgozat 34. oldalától az 50. oldalig megegyezik Klaus Heinemann tanulmányának egy részével, ahogy a disszertáció mellékletében lévő két diagram és a táblázatok is mástól származnak.
„A kisdoktori értekezés mintegy 180 további oldala részleges egyezést mutat a Gueorguiev művel. (A két dolgozatban az egyező részek rendkívül szétszórtan szerepelnek.) A Gueorguiev műhöz képest valamennyi részlegesen egyező rész kibővül a kisdoktoriban a szöuli olimpia adataival. Számos esetben a Gueorguiev műhöz képest kihagyások, összevonások, pluszban hozzátett mondatok lelhetőek fel" - írják. A Tényfeltáró Bizottság megjegyzi, hogy az azonosság több esetben indokolt, például a sportági definícióknál.
A bizottság tagjai szerint nem Schmitt, hanem a témavezető és a bíráló hibázott, még a felkészülés idején, valamint az előopponensi véleményben fel kellett volna hívnia a figyelmet arra, hogy szakszerűtlen a dolgozatban a forrásmegjelölés. Az értekezés egyébként köszönetnyilvánítást sem tartalmaz, pedig - ahogy arra a bizottság felhívja a figyelmet - abban általában "az értekezés létrejöttét elősegítő személyeket, kutatókat vagy a témában közösen dolgozó munkatársakat szoktak felsorolni”.
| Réthelyinél a labda |
| A bizottság az 1157 oldalas jelentést Réthelyi Miklós erőforrás-miniszternek küldte el. A Tényfeltáró Bizottság tagja volt Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Fluck Ákos ügyvéd, Gombocz János, a Testnevelés-elméleti és Pedagógiai Tanszék oktatója, Kovács Etele, az Atlétika Tanszék oktatója és Rácz Károly, a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának elnöke. Fluck Ákos különvéleményt fogalmazott meg, de ez egyelőre még nem elérhető az SE honlapján. |
Az első reakciók
Az LMP este hét órára flash mobot hirdetett meg a Kossuth térre, „Csak úgy doktor ő, ahogy én orvos” címmel. „Találkozzunk 7-kor a Kossuth téren, ha elfogadhatatlannak tartod a SOTE titkos vizsgálóbizottságának döntését” – olvasható a felhívás az esemény Facebook-oldalán.
