A gyulai egészségügyi és szociális felsőfokú képzések átkerülnek a a katolikus Szeged-Csanádi Egyházmegye által fenntartott Gál Ferenc Főiskolához.
A Szent István Egyetem az elmúlt években számos átalakításon esett át, ezekből az egyik legjelentősebb a Corvinustól átvett kertészeti és agrártudományi Budai Campus volt. Az átalakítások - úgy látszik - nem zárultak le: a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a gyulai képzései a Gál Ferenc Főiskola (GFF) Egészségügyi Intézeteként működnek tovább. Emellett a kormány rendelkezik 93,7 millió forint költségvetési támogatás átcsoportosításáról.
Az MTI megszólaltatta a Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) gyulai polgármestert, aki szerint a Szent István Egyetem (SZIE) struktúráját az oktatási kormányzat az utóbbi években elkezdte átalakítani, több Békés megyei képzést is más felsőoktatási intézmény vett át az egyetemtől. Szerinte "a gyulai felsőoktatás e struktúraátalakulásban nagyon jó lehetőséget kapott".
Az Eduline úgy értesült intézményi forrásból, hogy a SZIE már egy ideje szeretett volna megválni a békési intézménytől. Hogy erre a Gál Ferenc Főiskola nyitottnak bizonyult, lényegében a gyulai felsőoktatás megmenekülését is jelentette, így nem csoda, hogy elégedettség érezhető a polgármeseteri nyilatkozatban. A Szent István Egyetem szenátusa október 28-ai ülésén 23 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta a campus átadását a GFF részére.
A GFF az eddigi, a térségben máshol el nem érhető képzéseket - diplomás ápoló, szociális munkás és egészségturisztikai szervező - megőrizné, emellett erősítené a képzések duális jellegét és a felnőttoktatás felé is nyitnának - mondta Görgényi. A Szeged-Csanádi Egyházmegye Gyulán negyedszázada tart fenn köznevelési intézményeket, óvodát, általános és középiskolát, valamint szakközépiskolát; a felsőoktatási kar átvételével válik teljessé a paletta - tette hozzá.
A GFF a szarvasi pedagógiai kart 2014-ben vette át a Szent István Egyetemtől. 2015 óta fenntartója a békési szakképző intézménynek. Jelenleg 1122 hallgató tanul a GFF-en, saját fenntartású iskoláiba mintegy 700 diák jár. A SZIE-nek Szarvason az átadást követően megmaradt az agrárképzése, valamint a turizmus-vendéglátás szak is.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
