Megszüntetik a Nyugat-magyarországi Egyetem székesfehérvári karát

Több száz millió forintos adósságállománya miatt nem tudja tovább finanszírozni a Székesfehérváron működő...

  • MTI
MTI Fotó: Marjai János

Több száz millió forintos adósságállománya miatt nem tudja tovább finanszírozni a Székesfehérváron működő geoinformatikai karát a Nyugat-magyarországi Egyetem, ezért az oktatók és dolgozók többségét elbocsátják, a képzést pedig Sopronba költöztetik át - írja a szerdai Magyar Nemzet.

Faragó Sándor rektor elmondása szerint az átszervezésre azért van szükség, mert az intézmény állami támogatása 60 százalékkal csökkent, és nincs pénz a kari infrastruktúra működtetésére. Mint a lapnak elmondta, a kar adósságállománya már meghaladja a 300 millió forintot, ezenfelül 120 milliós PPP-beruházásból adódó fizetési kötelezettsége is van.

Az intézményvezető hangsúlyozta: Sopronban minden hallgató azonos feltételekkel folytathatja tanulmányait, sőt a diákok a mostaninál színvonalasabb kollégiumi ellátást kapnának, az oktatókat viszont nem tudják maradéktalanul átvenni. A fehérvári kar fenntartásához nagyjából 200 millió forintra lenne szükség, ám ennek csak a fele van meg.

Az alkalmazottak és a diákok inkább az Óbudai Egyetem fehérvári intézetéhez csatlakoznának. Kártyás Gyula, az Óbudai Egyetem oktatási főigazgatója a lapnak megerősítette, hogy felvetődött az egyesülés ötlete. Mint mondta, a tárgyalások már elkezdődtek az érintett karok között, de csak hetek múlva dőlhet el, hogy át tudják-e venni a campust.

A geoinformatikai karral kapcsolatos elképzeléseket az Emberi Erőforrások Minisztériumának jóváhagyása után kezdhetik el megvalósítani - írja a Magyar Nemzet.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.