A felsőoktatás helyzete volt a téma szerdán este a Fidesz gyulai frakcióülésén, ahol az egyik, névtelenséget kérő...
A felsőoktatás helyzete volt a téma szerdán este a Fidesz gyulai frakcióülésén, ahol az egyik, névtelenséget kérő résztvevő szerint Orbán Viktor miniszterelnök kijelentő módban beszélt arról, hogy – közelebbről meg nem nevezett – kisebb vidéki főiskolák fognak megszűnni. Ez felhördülést keltett a vidéki képviselők körében, de a kormányfő taktikus módon megelőzte a nagyobb vitát azzal, hogy megígérte: egyenként ül le az érintettekkel, és valamilyen módon kompenzálják a településeket - írja a hvg.hu.
Egy másik kormánypárti forrás szerint a miniszterelnök hosszosan fejtegette az intézmények helyzetét, és arra utalt, hogy meg kell vizsgálni, a különböző helyeken folyó képzések között nincsenek-e átfedések, és ha szükséges, elő kell segíteni az összevonásokat, átcsoportosításokat. Orbán azt boncolgatta, hogy lehet úgy racionalizálni a rendszert – a vidéki főiskolák szintjén – hogy a minőségi képzés irányába vigyék el, ne termeljenek értéktelen diplomákat.
A szerda esti vita során – amelyre mobiltelefonokat a képviselők nem vihettek be – a hvg.hu egyik forrása szerint nem szólalt fel Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Egy másik kormánypárti képviselő szerint viszont az államtitkár többször is számokkal és adatokkal egészítette ki Orbán és Balog Zoltán, z emberi erőforrások miniszterének mondanivalóját. Számos jegyzet volt nála, amibe rendszeresen belelapozott, és egyebek mellett a ponthatárokról, illetve az egyetemeknek nyújtott támogatásokról szolgáltatott adatokat. A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
